Penge természet
Az évmilliók során az evolúció pompás célszerszámmá formálta az állatok fogát, karmát és egyéb szúró-vágó fegyvereit.
Fotó: Profimedia
A Bristoli Egyetem munkatársai 2012-ben éles miniguillotine-nal többféle anyagot fölszeleteltek, megmérték a föllépő erőket, majd eredményeiket számítógépes modellé fejlesztették. Leginkább arra voltak kíváncsiak, mely anyagok darabolásához milyen élforma a legjobb – és lám, ezeket a formákat mind megtalálták a természetben!
Aprítóeszközeink tervezésekor eszerint célszerű ellesni az élővilág fortélyait. A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i fakultásán e célból pásztázó elektronmikroszkóp alatt vették szemügyre az állatok arzenálját. Mint kiderült, a dalos szúnyog szájszervén parányi recék sorakoznak, ezért tudja a rovar szinte észrevétlenül átbökni az „önkéntelen véradó” bőrét. Egyes piranhák fogélét is apró fűrészfogak csipkézik, két összecsattanó fogsoruk így tilóként metszi kettőbe a zsákmányt. Ám nem csak a ragadozók foga ravasz szerkezet. A rágcsálók metszőfoga például önélező: lágyabb dentin- és kemény zománcrétege úgy simul egymásra, hogy használat közben a gyorsabban kopó dentin egyre lejjebb húzódik a zománcélről, ezért a fog mindig éles marad.
A szúnyog szájszervétől ihletett japán kutatók most recézett, kevésbé fájó sebet ejtő injekciós tűn dolgoznak. A San Diegó-i kutatócsapat a piranha fogsorának mintájára tervez húsvágó ollót, a németországi Fraunhofer Intézet két mérnöke a rágcsálók fogazata alapján ötlött ki furfangos, önélező aprítógépet.