Már 28 bölény él a Déli-Kárpátokban

Fotó. Sanez Lope/WWF

Most, egy évvel később, az állatok száma megduplázódott a Szárkő-hegységben, miután 2015. június 12-13-án másodszor is sor került néhány példány szabadon engedésére. Az esemény újabb lépést jelent a szabadon barangoló bölények életképes populációjának létrehozásához itt, ezen a nagy kiterjedésű Natura 2000 területen.

A bölénycsorda tagjai hat különböző svájci, németországi, belgiumi és franciaországi állatkertből és vadvédelmi központból érkeztek. A belgiumi Bellewaerde állatkert egyik nőstény bölénye a vemhesség előrehaladott állapotában volt, ezért az állatot borjával együtt majd a következő alkalommal engedik szabadon.

2014 májusában, az első csorda, melyet szabadon engedtek, jól alkalmazkodott a területhez. Vadőrök és kutatók egy évig megfigyelés alatt tartották a bölényeket, és az állatok képesek a természetben való túléléshez és sikerült működő közösséget létrehozniuk.

Az összes új bölény egészséges; minden nehézség nélkül foglalták el helyüket a négy hektáros bekerített területen, ahol alkalmazkodhatnak a környezethez és kialakíthatják közösségüket, majd innen kerülnek át egy szomszédos, 150 hektár nagyságú területre, félig szabad állapotba. A kapunyitás előtt azonban egy bika kitört az új csordából a szabadság felé, így ő lett az első bölény, mely több mint 200 év után szabadon barangolhat a Bánságban. Ez a különösen aktív viselkedés valószínűleg a hosszú utazás és az új terület felfedezésének lehetősége miatti stressznek tudható be.

Ha az első  és a második bölénycsorda is kisétál a kapun, többé már nem gondozhatják őket. Teljes mértékben a természetes ökoszisztéma részévé válnak a Natura 2000 hálózathoz tartozó, 59 000 hektáros Szárkő-hegység területén, amely fontos mérföldkő a legendás állatfaj jelenleg is tartó visszavadítási folyamatában.

„Csak néhány olyan hely van Európában, ahol máig sikerült megóvni az érintetlen természetet; egy nagy növényevő állatfaj visszavadításával nagymértékben hozzá tudunk járulni a változatos ökoszisztéma és biodiverzitás kialakításához. A visszavadítással hatékonyan elő tudjuk segíteni a természet öngyógyítását” – nyilatkozta Adrian Hagatis, a Déli-Kárpátok visszavadítási kezdeményezésének csoportvezetője. Legeléskor a bölény mozaikszerű erdős és füves területeket alakít ki, amitől a táj változatosabb és szervezettebb lesz.

Fotó: David Lawson/WWF

Az európai bölény (Bison bonasus) a kontinens legnagyobb vadon élő szárazföldi emlőse. Valaha egész Európában szabadon barangolt, kivéve Észak-Skandináviát, az Ibériai-félsziget és Olaszország déli részét. Az állandó vadászat miatt a kihalás szélére került, míg végül 1927-ben a vadonban teljesen kihalt. Összesen 54 példány maradt, valamennyi fogságban. Tenyésztésükkel és Közép- és Kelet-Európába történő visszatelepítésükkel lassan ugyan, de sikerült ismét létrehozni néhány vadon élő populációt. Az európai bölény globális állománya jelenleg 5046 példányra tehető (2014. januári adatok szerint). Ezek közül mintegy 3230 él szabadon vagy félig szabadon. Ami kevesebb, mint az afrikai keskenyszájú orrszarvúk száma.

A Rewilding Europe és a WWF Románia még több bölényt fog szabadon engedni a Déli-Kárpátokban, hogy egy legalább 300 tagú életképes populációt hozzanak létre 2024-ig.