Egy sziget, ma már vadlovak nélkül
Elpusztult az utolsó vadló is a Bahamákhoz tartozó Nagy-Abaco szigeten.
Fotó: AbacoHorses
Milanne Rehor, az abacói vadlovak védelmében létrehozott társaság vezetője elmondta, hogy a tetemből vett szövet segítségével, klónozással próbálják ismét honosítani a fajt. A szövetet már el is küldték egy állatok klónozásának technológiájával foglalkozó texasi vállalatnak.
Fotó: arkwild.org
„Nagyon szomorúak vagyunk a veszteség miatt, ugyanakkor optimisták is” – fogalmazott a 71 éves, New York-i születésű, de már több mint két évtizede a vadlovak védelmével foglalkozó nő, aki szerint a klónozás jelenthet némi esélyt egy újabb ménes létrehozására a szigeten.
A Nagy-Abaco sziget cserjéssel és erdőkkel borított területein egykor jelentős fenyőfa-kitermelés folyt. A lovakat Kubából hozta be egy fakitermelő cég az 19. század végén, majd az állatokat az 1940-es években szabadon eresztették, ekkor ugyanis a rönköket már traktorral vontatták. Az elvadult lóállomány egy ideig növekedett, azonban nem sokkal később egy fiatal fiú meghalt, amikor megpróbált meglovagolni egy megzabolázott példányt. Az eset után az 1960-as évek elején a sziget lakói csaknem az összes vadlovat kiirtották, mindössze három maradt életben.
Nunki utolsó csikójával, Spicaval, 1998-ban.Spica 2005-ben, Nunki 2015-ben elpusztult. Fotó:facebook.com/WildHorsesWest
Az 1990-es évek közepére mintegy 35 példányra sikerült növelni az állomány létszámát, köszönhetően a Milanne Rehorhoz hasonló természetvédők munkájának, akik egy vadlórezervátumot is létrehoztak a szigeten. Az állatok azonban különböző mérgező növények, rovar- és gyomirtószerek okozta betegségekben szenvedtek, képtelenek voltak a szaporodásra. Az utolsó vadló, a most elpusztult Nunki nagyjából 20 évet élhetett.
Milanne Rehor abban reménykedik, hogy a tetemből nyert szövetmintával sikerülhet reprodukálni a kanca sejtjeit, amelyekből egy nap csikó születhet egy élő csődörből vett DNS segítségével. Az abacói vadlovakat is tanulmányozó, klinikai professzor a texasi A&M Egyetem állatorvosi tanszékén dolgozó Ernest Cothran kicsit szkeptikus a klónozással kapcsolatban: „Meglepő lenne, ha sikerülne a klónozási terv, de azt se mondanám, hogy lehetetlen.”