Az életre kelt mocsár

Ágas békabuzogány (Sparganium erectum)
Fotó: Faggyas Szabolcs

Hatásosnak bizonyult a vízvisszatartásra épített, föld alatti résfal, így a mocsárban még a 2015-ös forró augusztusi napokon is volt víz, pedig az elmúlt években nyár végére már rendre kiszáradt. A természetvédelmi szempontból különösen értékes élőhely helyreállítását csaknem 100 millió forint európai uniós támogatással valósította meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

A Fejetéki-mocsár Duna-Tisza közi hátság tőzeges mocsarainak egyik utolsó hírmondója, számos védett állat- és növényfaj otthona. Megtalálhatók itt orchideafélék, például a piros madársisak és a hússzínű ujjaskosbor, vagy a szintén védett buglyos szegfű és kornistárnics. A Fejeték legjellegzetesebb növényei azonban nem a vadvirágok, hanem a zsombéksás és a védett rostostövű sás, melyek borzas sarjtelepei pont úgy néznek ki, mintha sok-sok Pom-pom nőtt volna ki a talajból.

Fejetéki-mocsár
Fotó: Faggyas Szabolcs

A mocsár területén, 2014 nyár végén, száraz lábbal is át lehetett kelni, most azonban nem is érdemes próbálkozni, a tőzeg ugyanis legalább 30 centiméter vastagságban át van itatódva vízzel. Az állandó vízborításnak köszönhetően jó éve volt az itt élő békáknak, utódaik zavartalanul fejlődhettek.  A homoki területeken igen gyakori barna ásóbéka lárvájának (ebihal) fejlődése például akár 50-110 napig is eltarthat. Ha eközben élőhelyük kiszárad, akkor az utódok elpusztulnak.

A föld alatt szabályozatlanul elszivárgó vizek megtartására szolgáló vízzáró anyaggal töltött résfal természetvédelmi alkalmazása újdonságnak számít Magyarországon. Működését, illetve a talajvízszint változásait négy megfigyelő kút segítségével folyamatosan ellenőrzik.

Vízszintellenőrzés az egyik megfigyelőkútnál
Fotó: Faggyas Szabolcs

Augusztus elejére befejeződött a rekettyefűzzel sűrűn benőtt területrészek megtisztítása is, így a felnyíló részeken az elkövetkezendő években, a mára már eltűnt növények nyerhetik vissza élőhelyüket. A megtisztított helyeken most nyílt vizek találhatóak, ahol felbukkantak olyan parti- és gázlómadarak, melyek korábban nem fordultak elő a Fejetéken. Jönnek táplálkozni nagy kócsagok, szürke gémek, sőt, nemrégiben egy gólyatöcs családot is megfigyeltek itt, ez egy igen ritka, fokozottan védett madárfaj.

Mocsári kosbor (Orchis laxiflora)
Fotó: Faggyas Szabolcs

A területen hamarosan elkészül egy 3 kilométer hosszú tanösvény is. Ennek nagy része száraz lábbal járható földutakon vezet a mocsárvilág szegélyén, de egy pallósoron át a mocsár medrét is keresztezi. A tanösvény szabadon látogatható lesz, de aki többet szeretne látni a séta során, azok részt vehetnek a természetvédelmi őrök által vezetett túrákon is.