Szabina, Antonietta2020. október 27., kedd
Természet

Séta tengeralatti források között

2015.09.23.Babinszki Edit
National Geographic Magyarország

Nincs szükség modern tengeralattjáróra ahhoz, hogy az óceán mélyére utazzunk!

Fotó: Babinszki Edit

Az Úrkút melletti felhagyott mangánbányában száraz lábbal sétálhatunk egy 190 millió évvel ezelőtti különleges tengerfenéken.

A Bakony szívében fekvő Csárda-hegyen a mangánérc kitermeléséhez a múlt század elején kézi szerszámokat használtak, ezért az ércet szinte maradéktalanul ki tudták fejteni. Ennek köszönhető, hogy a mangánércet magába foglaló mészkő ősi felszíne, egy egykori kúpkarszt, teljes pompájában tárulkozik fel előttünk. Ám nem csupán az őskarszt formavilága érdekes, hanem az anyagául szolgáló mészkő keletkezése is különleges.

Az erősen tagolt, meredek falú egykori kúpkarszt
Fotó: Nógrádi Timea

A triász időszak végén az a terület, ahol a mai Dunántúli-középhegység rétegsora képződött, a Pangea őskontinensbe messze benyúló Tethys nyugati elvégződésében lehetett. A hatalmas tengeröblöt szegélyező selfet egy több 10 kilométer széles és több 100 kilométer hosszú, teljesen összefüggő, sekélytengeri karbonátos pad, úgynevezett karbonátplatform alkotta. Olyan lehetett az egykori környezet, mint jelenleg a Bahamák vidéke.

A triász végén kezdődött el a Tethys tengeröböl óceánná történő kiszélesedése, a jura elején pedig az Atlanti-óceán kinyílása. A nagy kiterjedésű triász karbonátplatformot a felélénkülő szerkezeti mozgások blokkosan feldarabolták: a kiemelt helyzetben maradt területeken tengeralatti hátságok, a lezökkent árkokban mély medencék jöttek létre. A hátságok peremei mentén több méter mélyre lenyúló hasadékok, úgynevezett neptuni telérek nyíltak fel, melyekben az arra sodródó törmelék és az elhalt szervezetek vázai, mint egy csapdában felhalmozódtak.

A Dunántúli-középhegység kora-jura üledékképződési modellje
Illusztráció: Galácz A. nyomán

A hátságokról akár a több száz méteres magasságot is elérő, lépcsős leszakadások vezettek a mély medencékbe. A meredek lejtők kitűnő élőhelyet biztosítottak számos élőlény számára: pörgekarúak, tengeri liliomok, csigák, kagylók éltek a sziklás aljzaton; fiatal, néhány milliméteres ammoniteszek lebegtek a vízben.

A neptuni teléreket kitöltő és a meredek lejtők lábainál felhalmozódó, elhalt élőlények vázaiban gazdag kőzetet a geológusok Hierlatzi Mészkőnek nevezik, az Északi-Mészkőalpokban található típusterülete után. Kialakulásában különleges tényezők is szerepet játszottak: azokban a periódusokban, amelyekben gyakoriak voltak a szerkezeti mozgások, a törések, hasadékok megnyílásával tengeralatti források léphettek működésbe, melyek nagy mennyiségű oldott tápanyagot szállítottak. A magaslatok lábainál heverő nagy mészkőtömbökön a tápanyagbőségnek köszönhetően a pörgekarúak különösen nagy számban telepedtek meg. Ehhez hasonló környezet lehet jelenleg a Floridai platform tengeralatti lejtője, ahol a sziklás lejtő tövében, illetve a magasabb párkányokon tengeralatti források „fakadnak”, melyek különleges életközösséget táplálnak.

Hierlatzi Mészkővel kitöltött sötétvörös neptuni telér
Fotó: Lantos Zoltán

Valószínű, hogy a csárda-hegyi egykori mangánbánya gödrének falain jelenleg egy 190 millió évvel ezelőtti, ilyen tengeralatti forrásokban gazdag sziklás lejtő maradványait látjuk, a Hierlatzi Mészkő formájában. A terület északi részén néhány deciméter széles és több méter mély neptuni teléreket is megfigyelhetünk.

Pár millió évvel később, körülbelül 180 millió évvel ezelőtt, a korábban kialakult medencék mélyebb részein, oxigénmentes környezetben, sötét színű, helyenként nagy mangántartalmú üledék rakódott le. A felsőbb vízrétegekben lévő élőlények haláluk után a tengerfenékre hullottak. Az ottani oxigénmentes környezetben azonban nem bomlottak el, ezért szinte épségben megőrződött ősmaradványok kerülnek elő ezekből a rétegekből.

Őshal-maradvány az úrkúti mélyszintről
Fotó: Lantos Zoltán

60–70 millió évvel később az Afrikai- és az Európai-kőzetlemezek közeledése miatt a Tethys-óceán bezárult, a terület kiemelkedett és elkezdődött az alpi hegységrendszer kialakulása. A szárazulattá vált területen az üledékes kőzetek erőteljes lepusztulása zajlott, melynek során a jura mészkő felszínre került és több fázisban karsztosodott a trópusi éghajlaton. Az erősen tagolt, meredek falú kúpkarszt mélyedéseiben a környező területekről lepusztuló mangánérc halmozódott fel. A múlt század eleji bányászat során ezt a mangánércet fejtették ki. Ezáltal váltak láthatóvá az egykori látványos oldási felszínek, a karsztos tornyok és töbrök, valamint az őskarszt anyagát alkotó mészkő, amely az egykoron forrásokban gazdag, sziklás, tengeralatti lejtő emlékét őrzi.

Hozzászólások

Ezek lettek 2020-ban a világ legjobb rovarfotói

Ezek lettek 2020-ban a világ legjobb rovarfotói

A Luminar Bug Photography Awards 2020-as győztesei közt gratulálhatunk Máté Bence második helyezésének is.

Milyen jövő vár a krillre?

Milyen jövő vár a krillre?

Az antarktiszi vizekben honos apró rákocska nemcsak az ökoszisztéma egyik alappillére, hanem egyre népszerűbb számos emberi felhasználásban is.

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Rekord emelkedést mutat a két madárfaj létszáma a nemrégiben elvégzett átfogó felmérés alapján.

A Kányavári-sziget hídja

A Kányavári-sziget hídja

A kis-balatoni Kányavári-szigetre ezen az igazán különleges vonalvezetésű, szép ívű, faszerkezetű hídon lehet eljutni.

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket