Van, aki hidegen szereti

Fotó: Joel Sartore

A hímek nászruhájukkal kápráztatják el a nőstényeket, és karmukkal szorosan tartják szívük választottját. Nászidőszakuk után a nőstények hosszú útra indulnak. Mivel nagyobbra nőnek, mint a hímek, viszonylag könnyen bírják rengeteg tojásuk súlyát. Akár a tengerbe is bemerészkednek, elküzdik magukat egy homokos partszakaszig, és ott elássák fészekaljukat.

Ám hiába a kitartás és az évi több fészekalj, a Batagur alcsaládba tartozó hat teknősfaj közül öt már súlyosan veszélyeztetett – mondja Rick Hudson, a Turtle Survival Alliance teknősmentő szövetség vezetője.

Sok földiteknős halászok hálójába gabalyodva pusztul el, élőhelyüket a homokbányászat teszi tönkre, a fészkükből elorozott tojások ínyencek  tányérján vagy turisták polcán végzik – Kínában pedig a kifejlett teknős számít csemegének. A földiteknősök kilátásai ráadásul időjárásfüggők.

A madarakkal, emlősökkel ellentétben náluk nem kromoszómák, hanem a külső hőmérséklet határozza meg a kicsik nemét – hidegebb időben több hím, melegebb napok után több nőstény kel ki a tojásokból. Ha tehát sokáig hűvös marad az idő, kevesebb lesz a nőstény, így a tojás és a szaporulat is. Megfordítva: ha az éghajlatváltozás folytatódik, akkor a tojásrakóhelyeken is melegebbre fordul az idő, emiatt létszámfölénybe kerülnek a nőstények, és nehezebben találnak majd apajelöltet.