Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Természet

Az Erdélyi-érchegység aranya

2016.03.30.Babinszki Edit
National Geographic Magyarország

Arany: a legismertebb, leghíresebb és egyben leghírhedtebb nemesfém. Végigkíséri az emberiség történelmét, miközben vérrel, izzadsággal és könyörtelen csatákkal forrt össze.

Aranylemezke oktaéder alakú kristályokkal a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gyűjteményéből. Lelőhely: Verespatak
Fotó: Lantos Zoltán

Pedig nem több mint a periódusos rendszer közepe táján észrevétlenül meghúzódó egyik elem, a 79. rendszámú, sárgásan csillogó fém, amely a természetben, elemi állapotban is előfordul: ez a termésarany. 
A Kárpát-medencében több helyen is bányászták az elmúlt évezredekben, például az Erdélyi-érchegységben. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gyűjteményében is több kivételesen szép, az Érchegységből származó termésarany példány található. Ezek a kőzetek üregeiben, hasadékaiban lévő fennőtt ásványok: aranylemezkék, pikkelyek apró oktaéder alakú kristályokkal, esetenként hosszú, vékony, hajlékony huzalok.

Írásos emlékek és régészeti leletek bizonyítják, hogy a Kárpát-medence aranylelőhelyeit már az ókorban ismerték. Az első írásos adat Hérodotosztól származik, aki megemlíti, hogy az agatirszek (egy, a szkíták nemzetségéhez tartozó nép) Erdély területén aranyat bányásztak. Feltehetően a görög mondavilágban szereplő Jászon aranygyapjúja is Erdélyből származott. Később, a Kr. előtti és utáni I. századokban a dákok termelték az Érchegység aranyát.

A Kr. u. II–III. században a rómaiak szerezték meg, és műveltették a császári kézben lévő Dacia (Erdély) híres aranybányáit. Az aranytermelés igazgatási központja Ampelum (Zalatna), a bányászati-kohászati termelés központja pedig Alburnus Maior (Verespatak) volt. A történészek becslései szerint a római uralom másfél évszázada alatt 1000 tonna nyersaranyat termeltek ki a birodalom különböző tartományaiból idetelepített bányászok, akiknek mindennapi életéről Tasnádi Kubacska András geológus, a muzeológia és ismeretterjesztés 20. századi kiemelkedő alakja így írt: „A római aranybányákban, például Erdélyben, rabszolgák és leigázott törzsek férfiai művelték le az aranytartalmú ércet és gyermekeik szállították kosarakban a bánya szájáig. Olyan vágatokban dolgoztak, ahol a vájatvégeken éjjel-nappal tüzeltek és az izzó sziklafalat ecetes vízzel locsolva repesztették szét. A forró levegőben állandóan vízgőz és füst gomolygott. Az ércet a bánya szájától öregek vitték tovább és osztályozták, ők zúzták kőből faragott kézi mozsarakban, a zúzalékot pedig nők őrölték kézimalmokban finom lisztté s mosták ki az aranyat úgy, mint mossák számos helyen ma is a folyók hordalékából.”

A római uralom utáni évszázadokból nincsenek sem régészeti, sem írásos emlékeink a Kárpát-medence bányászatáról és kohászatáról, de nem valószínű, hogy ezek huzamosabb ideig szüneteltek volna. Honfoglaló őseink között voltak kohászok-kovácsok, valamint a nemesfém-előállításhoz értő emberek is, ezért az új hazába való érkezéskor az ismert nemesfémbányák egy részének művelését folytatták. A 11. század első harmadára már az Árpádok fejedelmi-királyi családjának fennhatósága alatt állt a bányászatra alkalmas területek jelentősebb része – így Erdély területén a nagy sóbányák, a főbb aranymosó helyek, és az Erdélyi-érchegység is.

Ennek ellenére nincs nyoma, hogy a középkorban tényleges bányászat, földalatti bányaművelés folyt volna az Erdélyi-érchegység gyomrában. Az Erdélyből származó nagy mennyiségű arany jelentős része ekkortájt valószínűleg mosásból származott. Ezt támasztja alá a viszonylag kevés írásos emlék egyike is, amelyben Mátyás király 1471. március 19-én a szászoknak egész Erdélyre kiterjedő aranymosási szabadalmat adott.

Az ércbányászat újbóli talpra állítását a 18. század elejére Habsburg-uralom alá került Erdélyben a bécsi kormányszervek kezdték meg. A kincstári mellett a földesúri birtokokon kialakult bányászat is jelentős volt, a maradék területeken pedig a kezdetleges polgári, városi részvénytársaságok, néhány német kistőkés magánvállalkozása és igen nagyszámú kisipari bányavállalkozás működött. 1800-ban 1200, az 1840-es években 2500-nál is több működő bányát regisztráltak. Legtöbbjük egy-két személyes családi vállalkozás volt, ahol a tulajdonosok maguk dolgoztak bányáikban és maguk zúzták a kitermelt ércet. 1710-ben a regisztrált erdélyi aranytermelés mindössze 63,2 kilogramm volt, ám ez egy évszázad múlva a 10-szeresére, az 1860-as évekre pedig közel 20-szorosára emelkedett. Az Erdélyi-érchegység egyik legnagyobb, 89 kilogrammos aranyleletét is ebben az időben, 1861-ben találták Verespatakon.

„Aranydárdák” a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gyűjteményéből. Lelőhely: Verespatak
Fotó: Lantos Zoltán

De mi is valójában az arany és hogyan került e hegyek mélyére? Az arany egy igen jól nyújtható, lágy fém: egy gramm tiszta aranyat 2 kilométer hosszú huzallá lehet kinyújtani. Megmunkálhatóságát jól jelzi az is, hogy az aranyfüst vastagsága csupán a milliméter tízezred része. Nem oxidálódik, nehezen alakítható át kémiai vegyületté, viszont e vegyületek rendkívül könnyen redukálhatók színarannyá. Az egyetlen fém, amely magas hőmérsékleten sem lép reakcióba sem az oxigénnel, sem a kénnel. Sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm³.

Az arany a földkéreg egyik legritkább eleme: a kéreg átlagos összetételében tonnánként csak 0,0048 gramm van belőle. A természetben tisztán alig fordul elő: a termésarany is legalább 4-5 százalék ezüstöt tartalmaz. Keletkezése az Erdélyi-érchegységben a földtörténeti harmadidőszak vulkáni folyamataihoz kötődik. A vulkáni működést lezáró folyamatok legvégén, a mélyből feláramló, forróvizes oldatokból vált ki a termésarany a kvarctelérek üregeiben – ilyenek az itt bemutatott példányok is. Természetesen az arany a kőzetekben leggyakrabban szabad szemmel nem, vagy csak alig látható pikkelyek formájában, hintve fordul elő. Ezért is zúzták össze, s őrölték finom lisztté már a rómaiak is az aranytartalmú kőzeteket, melyből különböző technikákkal nyerhető ki a tiszta fém.

Rakoncátlan makákók Thaiföldön

Rakoncátlan makákók Thaiföldön

A thaiföldi Lop Buri tartományban külön rendőri egységet állítottak fel a rosszul viselkedő makákók ellen - tette közzé a hírt az MTI.

Csak ön után!

Csak ön után!

Gesztusokkal kommunikál a mi széncinegénk távol-keleti rokona, a japán széncinege.

A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon - tette közzé a HUN-REN Ökológiai Központ közleményét az MTI.

Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

Az állatmentők tapasztalatai alapján egyre korábban kezdenek születni a kiscicák, és egyre hosszabb időn át tart a szezon.

Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

Az UNESCO Világörökség védelmét élvező sziget különleges körülményeket biztosít az itt élő állatok számára.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket