Borbála, Barbara, János2020. december 04., péntek
Természet

Gyógynövényes történelem

2016.04.15.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Előadásokat tart, tanácsokat ad, gyógynövényes teát árul – azaz mindent megtesz azért, hogy évszázadokra visszanyúló tudását átörökítse.

Ő Szabó György, a „bükki füvesember, a Györgytea alapítója, kereskedőből lett fitoterapeuta. Aki ismeri Gyuri bácsit, hallott már a családi legendáról, miszerint a népgyógyászat fortélyait javasasszony nagymamájától tanulta. Ő vajon milyen módszerekkel tanította unokáját? – tesszük föl az első kérdést.

A népi gyógyítási tudást csak szóban lehet örökölni, ezért ez nem szerepelt írásban sehol. Nagymama nem volt ugyan pedagógus, de nagyon jó módszerei voltak. Hatéves lehettem, mikor tanítani kezdett – persze nyáron, amikor a gyereknek a legtöbb a szabadideje. Az volt a módszere, hogy mutatott egy gyógynövényt, amiről elmondta, hogy mikor van a hivatalos gyűjtési ideje. Az adott növényt mindig meg is kellett fognom, valamint meg kellett kóstolnom. A következő alkalommal már több gyógynövényt mutatott meg, így gyarapodott a tudásom. Mindig vissza is kérdezte a „leckét”, amíg meg nem jegyeztem mindent. Gyakran csinálta azt is, hogy az adott gyógynövénynek a hasonmását hozta el, így próbára téve, hogy vajon észreveszem-e. Ez volt tehát nyáron, míg ősszel a helyes tárolást sajátítottam el. Télen pedig ismételtünk, valamint megtanította, milyen betegséget lehet megelőzni vagy gyógyítani az egyes növényekkel. Azt is elmondta nekem, hogy nem úgy csináljuk, ahogy a könyvekben le van írva. Ez azt jelenti, hogy a táj, az éghajlat, a fekvés és még sok faktor befolyásolja azt, hogy mikor érik a növény és mikor jön el a gyűjtési ideje. Így az, ami a könyvekben áll, nem biztos, hogy nekünk megfelelő.

Nagymama tanácsolta azt is, hogy ha felnövök, füvesembernek hívassam magam. Az elején még a rendőrség is érdeklődött irántam, hogy milyen fűről is van szó. Viszont mikor megtudtam, hogy létezik egy boszorkányper anyag az 1700-as évekből, melyben a bíró azt mondja, hogy a boszorkányok ártanak az embernek, a füvesemberek pedig segítenek, azóta büszkén mondom magamról, hogy füvesember vagyok.

Hogyan emlékszik vissza, régen egészségesebbek voltak az emberek, mint most? Vagy mindig fel-fel bukkannak betegségek, melyek ellen nehezebb védekezni?
Inkább fordítva. Régebben rosszul tápláltak voltak az emberek, ami miatt gyakran elkaptak különböző járványokat is, mint a kolera vagy a vérhas. Nem volt mindenre gyógyszer, főleg nem a szegény embereknek. Rövidebb ideig éltek, s mivel gyógyszer hiányában nem volt szerencsés megbetegedni, a megelőzésre fektették a hangsúlyt. Emlékszem, hogy egy héten egyszer tudtunk csak húst enni, de zöldséget és gyümölcsöt rengeteget fogyasztottunk, mert azt magunknak termesztettük. Voltak olyan növények is, melyeket meg lehetett enni. A fekete nadálytő levelét például éhínség idején fogyasztottuk. Bepaníroztuk, mint a rántott húst és kisütöttük. Érdekessége, hogy hal íze van.

A mai emberek szerintem egészségesebbek, sokat fejlődött az orvostudomány is. Bár az is elmondható, hogy nem alakul ki megfelelően az immunrendszerük. Az anyák követik el a legnagyobb hibát azzal, hogy amikor a kisgyermek hőemelkedést kap, azonnal szaladnak vele az orvoshoz, aki antibiotikumot ír fel. Így a szervezetének nem kell harcolnia a gyenge fertőzés ellen, nem alakul ki a természetes ellenállás.

A háború alatt és után mennyire volt igény a gyógynövényes gyógyításra?
Nagyon nagy igény mutatkozott, hisz nem volt annyi gyógyszer, mint manapság. Gyógynövényeket elsősorban sebkezelésnél és fertőtlenítésnél használtak. Gyulladás- és lázcsökkentő teákat is alkalmaztak, melyek a kamillából, diólevélből, körömvirágból vagy fűzfakéregből készültek. Volt egy olyan keverék is a háború alatt, ami megszólalásig hasonlított a fekete teákra, viszont szederlevélből készült. Kínai teát nem kaptunk, oroszt pedig pláne nem, így maradt a planta tea nevű hamisítvány.

És mi volt a helyzet a szocializmus alatt, amikor egyenesen büntették a népgyógyászatot?
Egyszerűen tilos volt a gyógynövények árulása vagy a tanácsadás. Kuruzslásnak minősült. Féltem, hogy megbüntetnek, ezért csak olyanoknak adtam tanácsot – persze titokban – akikben megbíztam. Ebben az időben a család és a barátok között terjedt a gyógynövényes gyógyítás. Viszont a szomszéd faluban volt olyan, akihez már nagyon sokan jártak a kommunizmus ideje alatt is. A tisztiorvos ezért kipakoltatta a lakásából az összes gyógynövényt, majd az utcán meggyújtotta. A járásból el kellett költöznie, különben letartóztatták volna kuruzslásért. Én óvatosabb voltam, nem kerültem bajba.

Tudna olyan személyes történetet mesélni, ami ma már elképzelhetetlen lenne – akár a természetgyógyászattal kapcsolatban?
Persze, több is van. Elképzelhetetlen lenne, hogy a torokgyíkot petróleummal gyógyítsuk vagy rák ellen ajánljuk azt. Ma már nem olyan a petróleum, mint az én gyermekkoromban volt. Azt is nehéz lenne elképzelni, hogy valakinek a sebére pókhálót tegyünk. Pedig valaha alkalmaztuk, mert penicillint tartalmaz. Olyan hálót használtunk, amit éjszaka szőtt a pók, mert azt még nem lepte be a por. Az pedig már egyenesen megvalósíthatatlan, hogy meszet kaparjunk valaki sebére, mert ma már nem meszelve vannak a házak, hanem diszperzitet használnak. A sót viszont néha még ma is használják, mert jól fertőtleníti a sebet.

A gyógynövényekkel mi a helyzet, változnak-e a természettel együtt a 80 év alatt? Vagy ezek örök érvényűek?
Nem hiszem, hogy változtak, mert a gyógynövények azt örökítik át, amit kaptak. Legfeljebb az emberek fedeznek fel róluk többet. A mai kornak megfelelően kell megállapítani azt, hogy mi mire jó. A vizsgálatok nem fejeződtek még be, mert egy gyógynövény esetében nagyon nehéz megállapítani az összes létező hatását. Például a fehér fagyöngyöt már hatvan éve kutatják, annyira összetett.

Fehér fagyöngy (Viscum album). Gyógyászati célokra a növény leveleit és ágvégeit használják, bogyói mérgezőek.
Fotó: Profimedia

Mondhatni „alkalmazkodnak” a betegségekhez?
Igen, tudja érdekes dolog, hogy az antibiotikumok ellen a szervezet már rezisztenssé vált. A gyógynövényeknél ez nem fordulhat elő, mert mindig más-más hatóanyagot tartalmaznak. Ennek oka, hogy más hatóanyag van egy déli vagy északi gyógynövényben, de az eső és a napsütés mennyisége is befolyásoló tényező. Ezt az eltérést – még ha kicsi is – a betegség már nem tudja követni.

Természetesen még mindig van olyan kór, melyet a természetgyógyászat nem tud gyógyítani, gondolok itt a Parkinson- vagy Alzheimer-kórra. Viszont pozitívumként meg lehet említeni, hogy a rákellenes gyógyszerek 60 százaléka gyógynövényből tevődik össze.

Ezek szerint állíthatjuk, hogy az egészséges élet és az idős kor titka a gyógynövényekben rejlik?
Nem kizárólag. Az életmód, a környezet és a gének is fontosak. Sok antioxidáns tartalmú gyümölcsöt és zöldséget is fogyasztani kell. A gyógynövények segítenek, ha megfelelő módon alkalmazzuk őket. Nem csak akkor kell teát inni, ha valami bajunk van. A megelőzés és a rendszeresség is nagyon fontos. A mai világban, mikor megannyi kemikáliával találkozunk, a gyógynövények segítenek abban, hogy legalább kicsit megőrizzük a természetességet.

Azok a gyümölcsteák, teakeverékek, melyeket a boltokban veszünk, mennyi valódi növényt tartalmaznak? Egészségesek egyáltalán?
Ha igazi gyümölcsből vannak, akkor nagyon. Ma már sajnos vegyileg tudnak olyan kamilla teát csinálni, ami fűből és porból áll, viszont virágot nem tartalmaz. A valódi kamilla és a kamilla illatú vegyi anyag között rengeteg a különbség. Az is kérdéses, hogy a gyógynövényes teákban nem a növény hasonmását használják-e fel. Ezt sajnos a laikusok nem is tudják megítélni, csak olyan, aki ismeri a gyógynövényeket. Ilyenkor mindig azt tanácsolom, hogy öt alkalommal használják, próbálják ki. Valódi gyógynövény esetén már három alkalom után is történik változás. Ez nem biztos, hogy pozitív, de mindenképpen elindít valamilyen folyamatot. Ha nem történik semmi, valószínűleg hamisítványról van szó.

Manapság sokan egészségtudatosabban próbálnak élni – legalábbis divatos lett a ’bio’ vagy ’paleo’ kifejezés. Mennyire mutatkozik meg ez az egészségtudatosság a gyógynövények esetében?
Szerencsére megnőtt az igény a gyógynövényekre, viszont a termelés nem igazodott ehhez. Magyarország a Kádár-rendszer utolsó éveiben nagyhatalom volt gyógynövény-export területén: második helyen állt, ma a hatodik helyre csúszott vissza. Az idős emberek, akik ismerték a népgyógyászat fortélyait ma már nem élnek. Nagyon kevés hozzám hasonló ember van, így nehéz átadni a tudást.

Az egészségtudatosság tehát nagymértékben megmutatkozik. Ha csak abból indulok ki, hogy a Bükki Füvesember Egyesület nem tud annyi gyógynövényt gyűjteni, hogy azt ne tudná eladni. Az emberiség igenis kezd visszaszokni a népgyógyászatra. A WHO is ajánlja, hogy használjuk a régi tudást, akár a betegség megelőzésére vagy kezelésére. A franciák 21 százaléka, a németek 39 százaléka használja rendszeresen a gyógynövényeket, míg a magyarok 25-28 százaléka – ebben egy kis részem nekem is van. Jelen van egy ilyen „vissza a természetbe” hullám, ami ki fog teljesedni.

El lehet-e azt képzelni, hogy a gyógyszereket valaha teljes mértékben felváltják a gyógynövények?
Nem tudják felváltani, viszont együttesen lehet használni a kettőt. Ezt már vizsgálják, hogy kiderítsék együtt mennyire hatásosak. Mikor 2015-ben a Milánói Világkiállításon jártam, megtudtam, hogy Olaszországban kutatják és alkalmazzák az együttes hatást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már az 1978-as alma-atai konferencián javasolta, hogy kezdjék újból kutatni a gyógynövényeket, és kezdjék az orvosi egyetemeken is tanítani azokat. Ebben én is látok előrelépést. Szintén 2015-ben meghívtak egy orvoskongresszusra, hogy tartsak előadást a magas vérnyomás kialakulásának gyógynövényes megelőzéséről. Elmondhatom, hogy egyre több gyógyszerész és orvos is érdeklődik a tudásom iránt. Szerintem ez így a helyes, ha a két dolog kéz a kézben jár.

Az interjút készítette: Gasková Bianka
Fényképezte: Besenyei Balázs

Hozzászólások

Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás

Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás

Sok természeti világörökségi helyszín lesújtó állapotban van, az éghajlatváltozás immár a fajok inváziójánál is problémásabb.

A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A pteropodák, vagyis tengeri pillangók és tengeri

Nádasok rejtekén élő madár

Nádasok rejtekén élő madár

A Balatonederics határában fekvő, természetvédelmi terület egy szórványos madárfajáról már régóta tervezem, hogy írok pár sort.

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

A Londoni Természettudományi Múzeum által szervezett pályázat a természetfotók legrangosabb versenye.

Madarak fényben és árnyékban

Madarak fényben és árnyékban

Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket