Védett darazsak okoztak riadalmat Debrecenben

Országszerte több városban is kisebbfajta pánikot okozott Európa legnagyobb hártyásszárnyúja, az óriás tőrösdarázs „rajzása”.

Tőrösdarázs
Fotó: Profimedia
Nagy termete miatt a lódarázzsal (Vespa crabro) esetleg összetéveszthető rovar békés természetű, ám megváltozott viselkedése tudományos szempontból figyelemre méltó.
Debrecenben, a Vénkerti lakótelepen a napokban hatalmas, félelmetesnek tűnő darazsak kezdtek tömeges táncba a parkban. A döngő rovarok ráadásul a környék egyik legkedveltebb játszótere mellett, néhány száz méterrel odébb pedig egy óvoda kerítésénél is megjelentek. A helybéliek körében rémületet keltett az „invázió”, hiszen a legtöbben azt gondolták, az emberre, főleg a gyermekekre is veszélyes lódarazsak szállták meg a parkokat.
Egy kora esti séta közben figyeltem fel a különös jelenségre, és hallottam, amint a rémült járókelők arról tanakodtak, vajon kinek, milyen hatóságnak kell szólni ilyen vészhelyzet esetén. A „darázsfelhőhöz” közelebb lépve azonban rögtön kiderült: szó sincs lódarázs-invázióról, a cívisváros kedvelt közparkját megszálló hártyásszárnyúak valójában óriás tőrösdarazsak (Megascolia maculata flavifrons). De vajon mit keresnek ezek a ritka, leginkább virágos réteken felbukkanó rovarok egy városi parkban? Ráadásul ilyen tömegben, annak ellenére, hogy az óriás tőrösdarazsat magányos életmódú hártyásszárnyúként ismerjük!
Rövid sajtószemlézés nyomán kiderült, nem egyedi eset a debreceni. 2016. május utolsó napjaiban több magyarországi városban – többek között Komáromban és a fővárosban – is észlelték e rovarok „rajzását”. Ez annál is inkább különös, mivel ezt a rovart eleddig kifejezetten ritka fajként ismertük, amit az is jelez, hogy védelem alatt áll, eszmei értéke ötvenezer forint példányonként! A rejtett életet élő hártyásszárnyú csak nagyon ritkán kerül az ember szeme elé, pedig nem éppen észrevétlen állatról van szó: az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb termetű darazsa. A hímeknél nagyobb termetű nőstények testhossza az 5 centimétert is meghaladhatja, így jó „egy fejjel” nagyobbak a lódarázsnál. Igen ám, csakhogy a tőrösdarazsak magányosan élnek, és a lódarazsakkal ellentétben a parazitoid rovarok közé tartoznak. A nőstények a petéiket lemezescsápú bogarak, mifelénk jellemzően az – egyébként ugyancsak védett, és szintén 50 ezer forint eszmei értékű – orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) lárváira rakják, és a kikelő darázslárvák utána belőlük táplálkoznak. Az óriás tőrösdarázs ritkábban a szintén védett nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) lárváin is élősködik – csakhogy egyik bogár sem éppen gyakori a debreceni lakótelepeken.
Vas Zoltán biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyú-gyűjteményének vezetője nem lepődött meg, amikor a debreceni rajzás kapcsán igyekeztem informálódni nála. „Az elmúlt években egyre több bejelentést kapunk az óriás tőrösdarázs megjelenéséről a városokban, a napokban például többen jelezték, hogy Budapesten is figyelmet keltettek ezek a különösen nagytermetű darazsak. Fontos tudni, hogy ezek nem agresszív rovarok, nem kell félni tőlük, és nem szabad elpusztítani őket! Ilyenkor van a nászidőszakuk, rövidesen, pár héten belül maguktól eltűnnek ezek a „rajzó” tömegek. Tehát nem érdemes semmit sem csinálni, befogatni, elszállíttatni, kiirtatni, rövid időn belül maguktól is eltűnnek” – figyelmeztet a kutató, aki szerint az eddig ritkának számító, védett darazsak egyedszáma fokozatosan növekszik Magyarországon. „Hogy e jelenség mögött milyen okok állnak, azt további kutatásoknak kell eldönteniük. Az óriás tőrösdarázs azonban alapvetően mediterrán faj, ezért az északi irányú terjeszkedése talán a klímaváltozás következménye. A városi parkokban való megjelenésük oka lehet, hogy a darazsak gazdaállatot váltottak, Előfordulhat, hogy most például cserebogár-pajorokat választották lárváik táplálékául, ezek pedig a közparkok talajában is megtalálhatók.”