Új denevérlakók költöztek a Pilisbe

Fehértorkú denevér

Lomniczi Gergely, az erdőgazdálkodási társaság szóvivője elmondta, hogy az erdő biológiai sokféleségének megőrzése érdekében a parkerdő szakemberei úgynevezett holtfákat hagynak hátra az általuk kezelt erdőkben a meglévő és az újonnan megjelenő fajok óvásáért. Ezek a feleslegesnek tűnő fák számos fontos állat- és növényfajnak nyújthatnak otthont és búvóhelyet. A szafkemberek tevékenységét a denevérek is díjazták, és három – a területen eddig ismeretlen denevérfaj is megjelent a pilisi és a visegrádi erdőkben: a nimfadenevér (Myotis alcathoe), a tavi denevér (Myotis dasycneme) és a fehértorkú denevér (Vespertilio murinus). A Pilis- és a Visegrádi-hegységben a Magyarországon meglévő 28 denevérfajból – a három új fajjal együtt – immár 22 van jelen.

Tavi denevér
Fotó: Wikipedia

Nimfadenevér
Fotó: Wikipedia

Lomniczi Gergely beszámolt arról is, hogy a különböző denevérfajokat elfogadott kutatási tervek alapján a szakemberek hálókkal befogják, s a madaraktól eltérően nem a lábukon, hanem az alkarjukon gyűrűzik meg, hogy minél több hasznos adatot – például a téli és a nyári szálláshelyek kapcsolatáról, vándorlási útvonalakról – tudjanak gyűjteni róluk. A Pilisi Parkerdő területén a tavi, a vízi, a közönséges és a hegyesorrú denevérekre kerül jelölőgyűrű.

A szakember megjegyezte azt is, hogy az Európában őshonos huszonnyolc denevérfaj mindegyike rovarevő. Tevékenységüket éjszaka végzik, napközben pedig hagyják, hogy mindezt a madarak tegyék.

Az egyetlen, aktív repülésre képes emlősfaj fontos része a biológiai sokféleségnek és az erdei ökoszisztémának – mutatott rá a szóvivő.