Jó hírek hegyvidéki vadakról
A világ legtitokzatosabb nagymacskája, a hópárduc elterjedtebb lehet, mint ahogy eddig vélték - idéz egy új számlálást a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál.
Fotó: Profimedia
Az új becslések azokat a területeket vették alapul, amelyeket hópárducvédelmi egységként tartanak nyilván, ezek a területek 44 százalékát teszik ki a vad, nagyjából 3 millió négyzetkilométeres, élőhelyének.
A tudósok friss becslései szerint 4678 és 8745 között lehet a csak ezekben a körzetekben élő hópárducok száma, ez pedig magasabb, mint a korábban vélt 3920-7500 példány. Az új adatok a Snow Leopards (Hópárducok) című könyvben jelentek meg, mely a titokzatos ragadozó élettanának, viselkedésének és átfogó leírását is tartalmazza.
A hópárduc (Panthera uncia) Közép-Ázsia hegyvidékein él, előfordul Afganisztán, Pakisztán, Bhután, Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Mongólia, Nepál és Oroszország magashegyi területein. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyvidéki élethez, izmos lábaival hatalmasakat ugrik, vastag bundája a zord időjárásban melegen tartja, szürkésfehér színével könnyen elrejtőzik.
Nyomkövető nyakörvvel ellátott hópárduc.
Fotó: John Goodrich/WCS
Mivel az ember lakóhelyétől távoli, elzárt területeken, rejtőzködve él, tanulmányozása rendkívül nehéz. A kutatást végző Wildlife Conservation Society (WCS, Vadvédelmi Társaság) állatorvosa, Stephane Ostrowski elmondta, hogy csak az utóbbi évek technológiai fejlődése, a műholdas távolsági mérések, a szélsőséges hidegben is működő kompakt kameracsapdák tették lehetővé a hópárduc titkainak feltárását.
Az egyedszám új, kedvező becslései ellenére a fajt továbbra is többféle veszély fenyegeti. „Gyönyörű bundájuk miatt még mindig rendszeresen vadásznak rájuk, az állattenyésztők pedig bosszút állnak rajtuk, ha elragadják a jószágaikat. Mivel a túlvadászás miatt egyre kevesebb a zsákmányállat, ördögi kör alakul ki: egyre több jószágot fal föl a ragadozó, egyre több hópárducon vesznek elégtételt a gazdák, és ebben a játszmában gyakoribb, hogy a vadállat áll vesztésre – magyarázta Richard Paley, a WCS afganisztáni programjának igazgatója.
Fotó: Profimedia
A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) munkatársai is jó hírt hoztak a zergékről (Rupicapra rupicapra). A 2016-os felmérés eredményeiből kiderült, hogy a teljes állomány 13 százaléka, 165 egyed, idei gida. Ez az arány Jozef Hybler, az SLTANAP zoológusa szerint bizonyítja, hogy a populáció életképes, nagyon jó körülmények között él, és megerősíti az utóbbi években beindult állományfejlődés örömteli trendjét.
A zergéket a Tátra teljes területén – vagyis a hegység szlovák és lengyel részén is – számolják. Az idei adatok ismét igazolták, hogy az állomány nagyobb hányada a TANAP területén, azon belül a Bélai havasokban (Belianske Tatry) él, itt fordulnak elő a legnagyobb létszámú csordák is. A Tátra lengyelországi részén idén 385 zergét számoltak, közülük 78 volt gida.
A Tátrában évente kétszer tartanak zergeszámlálást. Az utóbbi évek rekordlétszámait leszámítva a múlt század hatvanas éveiben voltak a legtöbben, akkor mintegy 900-950 egyede élt a második világháború éveiben csaknem kipusztított fajnak. A populáció a rendszerváltást követő években ismét kevesebben lettek a 90-es évek végére alig kétszáz egyedet tett ki az állomány. A zergék száma a Tátra szlovákiai területén az új évezredben kezdett ismét nőni.