Fővárosi Állat- és Növénykert
A világ egyik legrégebbi állatkertjének alapításakor a vadon élő állatok bemutatása volt a fő cél.
Az állatkert régi főkapuja a 19. század végén.
Fotó: Fortepan
Az alapítás gondolata már a reformkorban megszületett, majd 1866-ban megnyílt Magyarország első állatkertje. Igazgatója, az alapítás fő kezdeményezője, Xantus János zoológus volt. 1872-től már növényeket is bemutattak, 1880-tól pedig természeti népek életmódját is megismerhették a látogatók. A magánvállalkozásként működő intézmény a 20. század elején csődbe ment, 1907-ben átvette a főváros, átépítették és újabb fejlesztések indultak.
A második világháború nagy pusztítást végzett, ám ennek ellenére, 1945. május 1-jén kinyitotta kapuit. A háborús károkat fokozatosan számolták föl, a ’60-as években pedig komolyabb fejlesztésekbe fogtak, és azóta is bővül az állatpark.
1930-ban
Fotó: Fortepan
1940-ben
Fotó: Fortepan
1950-ben
Fotó: Fortepan
Az elefántház 1956-ban.
Fotó: Fortepan
Az állatkert főbejárata 1956-ban.
Fotó: Fortepan
1957-ben
Fotó: Fortepan
A pálmaház így nézett ki 1959-ben.
Fotó: Fortepan
1974-ben
Fotó: Fortepan
A vízimadarak birodalma, háttérben a nádfedeles krokodilház, a kép 2014-ben készült.
Fotó: Profimedia
2016-ban
Fotó: Kovács Attila/MTI
Így segíthetünk rágcsálópusztító madarunknak
Egerészölyvek szinte bárhol láthatunk az utak szélén.
Világító tengeri csigát fedeztek fel
A tengerek mélyének sötétségében számos állat rendelkezik a biolumineszcencia képességével, vagyis világít.
Ilyen egy túra az uhu éjszakai birodalmában
Az uhu egyedszáma az 1980-as évekre drasztikusan megcsappant hazánkban.
Így készülnek a télre a magyarországi hódok
Ezeknek a rágcsálóknak sok élelemre van szükségük a hideg hónapokra, ugyanis ilyenkor hozzák világra utódaikat.
Kutyahalak százai kerültek a Beregbe
A szakemberek ezzel a lépéssel szeretnék megóvni hazánk őshonos faját az eltűnéstől.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
