Természetes frissítőnk a dinnye

Aligha képzelhető el a nyár dinnye nélkül. De vajon mit tudunk e növényféléről: zöldség-e vagy gyümölcs? Hol termesztik elsősorban? Miért jó dinnyét enni? Mennyi dinnyét fogyasztunk?

Fotó: Dr. Balázs Gábor
Dr. Balázs Gábor, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének adjunktusa, aki doktori disszertációját is a dinnyéről írta, nem pusztán csak a kérdéseinkre válaszol, hanem még egy tévhitet is eloszlat.
Laikusoknak okoz némi dilemmát, hogy a dinnye miért inkább zöldség, vagy miért lehet éppen gyümölcs?
Én erre mindig azt szoktam mondani, hogy a dinnye gyümölcspótló zöldségnövény. Lehetne gyümölcs is, mert a magas beltartalmú gyümölcsét fogyasztjuk, ám mivel maga a növény lágyszárú, zöldségként tartjuk számon. Annál is inkább, mivel a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik. Érdekes, hogy ezzel szemben például a szamóca is lágyszárú, mégis a gyümölcsök közé soroljuk.
Honnan indult a dinnye fajtörténete?
Ez még mindig vitatott. A legnagyobb szaktekintélyek két őshazáját is elfogadják: az egyik Afrika, míg a másik India. De az egészen bizonyos, hogy Magyarországra a török hódoltság idejében (1541-1686) került a dinnye: erre a különböző régészeti ásatásokon előkerült magokból következtethetünk. Idehaza a mai Heves megyéből terjedt el országosan a dinnyetermesztés kultúrája.
Fotó: Dr. Balázs Gábor
Mi köze van a görögdinnyének Görögországhoz?
Igazából a görög kultúrának semmilyen bizonyítható köze nincs a görögdinnyéhez. Ahol megjelent a növény, ott valahogy elnevezték: nálunk éppen így.
Milyen típusú talajon terem a legjobb dinnye és mennyi idő alatt fejlődik fogyaszthatóvá a termése?
A dinnye a homokosabb talajokat kedveli, de a kötöttebb talajokat is szereti. Ilyeneket találunk Medgyesegyházán és környékén. A kötöttebb talajon is megterem, például egy jó minőségű csernozjomon, ami Békés megyében szintén előfordul. Ha nagyon homokos talajviszonyok közepette termesztik, több öntözést, illetve a kevesebb tápanyag-felvételi lehetőség miatt tápoldatozást igényel a dinnye. Elmondható, hogy a nővirágok megtermékenyítésétől számítva 30-35, de legfeljebb 40 nap után szedhető mind a sárga-, mind pedig a görögdinnye.
Fotó: Dr. Balázs Gábor
Hazánkban hol vannak a legjelentősebb dinnyetermő vidékek és mettől meddig tart a dinnyeszezon?
A legnagyobb, legintenzívebb dinnyetermő környék Békés megye, azon belül is Medgyesegyháza, Almáskamarás, Nagykamarás, Dombegyház, Nagybánhegyes, Kunágota, Medgyesbodzás, Gábortelep. Itt érik be először a magyar dinnye, általában június utolsó harmadában. A korai érésű dinnyék belsejének színe világosabb, míg az érési időszak előrehaladtával a görögdinnyék hús színe egyre inkább sötétvörössé válik. A szezon első beérett példányainak héjaira a dinnyejelölők késükkel egy-egy csíkot karcolnak. Ilyet általában csak magyar dinnyén látni. Medgyesegyházát követi a dinnyeérési sorban a Fejér megyei Cece, Tolna, Baranya, a Hajdúság, a Nyírség, Heves és végül a Jászsági dinnyetermő régió. Szeptember közepére cseng le a hazai dinnye szezonja.
Mennyire számít jelentős terménynek Magyarországon a dinnye?
A csemegekukorica és a zöldborsó után a maga 5500-6000 hektáros termőterületével a harmadik legjelentősebb szabadföldön termesztett zöldségnövényünk a görögdinnye.
A görög-és sárgadinnyén kívül ismeretesek még további dinnyefajok?
Régebben termesztettek még úgynevezett takarmánydinnyét, de ennek emberi fogyasztási szempontból semmi jelentősége nincs.
Érintőlegesen mit tudhatunk meg a dinnye nemesítéséről?
A kutatók azt mondják, hogy az első görögdinnye-típus sárgabélű volt, majd a termesztésben a különböző színű, a halvány-rózsaszínűtől a mélyvörös bélű dinnyékig terjedő fajták következtek. A sárgabélú görögdinnyét mind a mai napig ugyanúgy termesztik, noha sokkal kevesebbet. Ma a kereskedőházak arra törekszenek, hogy különböző héjszínű, illetve méretű dinnyefajtákat állítsanak elő. Gondolok itt a görögdinnye esetében a két fő típusra: a dobozos méretű görögdinnye 2,5-6 kilogramm, az úgynevezett konténeres görögdinnyék pedig az ennél nagyobbak. A görögdinnyének két fő típusa van. Az egyik a Sugar baby típusú, „feketehéjú” görögdinnye, míg a másik a csíkos héjú, úgynevezett Crimson típusú. Az első típusnál problémát jelentett a vékonyabb héj, ami szállításnál sérülékennyé tette a dinnyét, ám ezt oltással mára sikerült kiküszöbölni.
A friss dinnyét mindannyian kedveljük, fogyaszthatjuk másképpen is?
Igen, többek között savanyítva. Ez esetben kétféleképpen járnak el: van, amikor a kötés után 1-2 hétre leszedik a kis dinnyét és egészben elrakják savanyítani, befőttesüvegben – ez a hagyományos mód. A másik lehetőség, hogy a dinnyét 3-4 kilogrammosan leszedik, felszeletelik, a héját levágják és a rózsaszín húsát ecetes lével felöntik, üvegbe teszik, majd ezt fogyasztják telente savanyúságként. Láttam már olyat is, hogy a diónyi, tojásnyi dinnyéket káposztával megtöltve savanyították. Üdítőitalok és élelmiszerek ízesítéséhez is szokták használni. Ne felejtsük el azt sem, hogy sárgadinnyéből akár lekvárt és párlatot is lehet készíteni.
Fotó: Profimedia
Meséljen a dinnye élettani hatásairól!
Közismert, hogy a dinnye 95 százalékban vízből áll, ami biológiailag tisztított. Ebből adódóan energiatartalma elmarad, mondjuk a csemegekukoricáétól. Tehát a dinnyének átmosó, vesetisztító hatása van, így veseproblémával küzdőknek kifejezetten ajánlott a fogyasztása. A görögdinnyében megtalálható mindhárom (növényi) cukorkomponens – glükóz, fruktóz, szacharóz –, amik viszonylag magas (12 % körüli) arányban vannak jelen a termésben, de ennek ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják, mértékkel. A görögdinnye likopintartalma (ez a vegyület festi pirosra a növény húsát) magasabb is lehet, mint a paradicsomé, így újabban a rákkutatásban is szerepet kap: csökkenti, de akár meg is szüntetheti a rákkeltő szabadgyökök túlburjánzását.
Valamivel kevesebb szó esett eddig a sárgadinnyéről. Netán hasonlít valamiben a görögdinnyéhez?
Ha a termesztéstől a fogyasztók asztaláig vizsgáljuk a két fajt, akkor elmondható, hogy a sárgadinnyét kisebb területen termesztik, mint a görögdinnyét. Eltér még a termesztés módja is, hiszen görögdinnyét szinte kizárólag csak szabadföldön, míg sárgát inkább hajtatásban termesztik. A sárgadinnyéből kevesebb fogy, mint piros bélű társából. Ebből a fajból 1-1,5 kg/fő/év az átlagfogyasztásunk. Ugyanúgy megvan az antioxidáns hatása: szintén megköti a rákkeltő szabadgyököket. A sárgadinnye rostosabb, mint a görögdinnye, így az emésztést javító, serkentő hatása van. Cukortartalma még nagyobb, mint a görögdinnyéé. Ma Magyarországon sárgadinnyéből zömében két típussal találkozhatunk: egyik a sárgabelű, úgyszólván kantalup típus, a másik a zöldbélésű gália fajta. Utóbbiak még édesebbek.
A korábbiakhoz képest hogyan változott mostanában a dinnye fogyasztása? Ma mennyit fogyasztunk ebből a zöldségnövényből, és jónak számít-e ez az eredmény a többi zöldségféle fogyasztási adataihoz képest?
Az elmúlt évekhez képest nagyságrendileg 20 százalékkal növekedett az éves szinten átlagosan elfogyasztott dinnye mennyisége. Jelenlegi állás szerint évente 8-9 kg/fő (KSH) a görögdinnye-fogyasztási adatunk. Ha a mai termelési adatokat, piaci viszonyokat nézzük, ezeket az értékeket akár meg is lehetne duplázni, főleg egy jó szezonban.
Inkább import vagy exporttermékünk a dinnye?
Erre nem lehet egyértelmű választ adni. A dinnyeszezon kezdetén inkább a behozatal jellemző Spanyolországból, Olaszországból és Görögországból, míg az érés előrehaladtával a hazai dinnye kelendőbb. Sokszor érkezik panasz az import görögdinnyékkel kapcsolatban, mert nem elég érettek. Ez azért van, mert a külföldi dinnyetermesztők tévesen gondolják úgy, hogy e dinnyefaj megérik, mire hazánkba ér. Ez azért nem igaz, mert a görögdinnye nem utóérő zöldségtípus. A sárgadinnye viszont az. Így tehát ha 70-80 százalékos érettségi állapotában leszedik a sárgadinnyét, az pont megérik, mire a fogyasztó asztalára kerül. Főszezonban mi is exportálunk görögdinnyét olyan európai országokba, mint Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Norvégia, stb. Sárgadinnyéből jelentősebb az import, ami főként Olaszországból érkezik. Külföldi piacra a kisebb, dobozos méretű görögdinnyéket keresik. Idehaza még mindig a konténeres dinnyék népszerűbbek.
Ezek szerint van a dinnyének jövője, itthon is?
Optimista ember lévén bízom benne, hogy tovább fog növekedni hazánkban a dinnyetermő-terület.