András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Természet

Természetes frissítőnk a dinnye

2016.08.20.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Aligha képzelhető el a nyár dinnye nélkül. De vajon mit tudunk e növényféléről: zöldség-e vagy gyümölcs? Hol termesztik elsősorban? Miért jó dinnyét enni? Mennyi dinnyét fogyasztunk?

Fotó: Dr. Balázs Gábor

Dr. Balázs Gábor, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének adjunktusa, aki doktori disszertációját is a dinnyéről írta, nem pusztán csak a kérdéseinkre válaszol, hanem még egy tévhitet is eloszlat.

Laikusoknak okoz némi dilemmát, hogy a dinnye miért inkább zöldség, vagy miért lehet éppen gyümölcs?
Én erre mindig azt szoktam mondani, hogy a dinnye gyümölcspótló zöldségnövény. Lehetne gyümölcs is, mert a magas beltartalmú gyümölcsét fogyasztjuk, ám mivel maga a növény lágyszárú, zöldségként tartjuk számon. Annál is inkább, mivel a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik. Érdekes, hogy ezzel szemben például a szamóca is lágyszárú, mégis a gyümölcsök közé soroljuk.

Honnan indult a dinnye fajtörténete?
Ez még mindig vitatott. A legnagyobb szaktekintélyek két őshazáját is elfogadják: az egyik Afrika, míg a másik India. De az egészen bizonyos, hogy Magyarországra a török hódoltság idejében (1541-1686) került a dinnye: erre a különböző régészeti ásatásokon előkerült magokból következtethetünk. Idehaza a mai Heves megyéből terjedt el országosan a dinnyetermesztés kultúrája.

Fotó: Dr. Balázs Gábor

Mi köze van a görögdinnyének Görögországhoz?
Igazából a görög kultúrának semmilyen bizonyítható köze nincs a görögdinnyéhez. Ahol megjelent a növény, ott valahogy elnevezték: nálunk éppen így.

Milyen típusú talajon terem a legjobb dinnye és mennyi idő alatt fejlődik fogyaszthatóvá a termése?
A dinnye a homokosabb talajokat kedveli, de a kötöttebb talajokat is szereti. Ilyeneket találunk Medgyesegyházán és környékén. A kötöttebb talajon is megterem, például egy jó minőségű csernozjomon, ami Békés megyében szintén előfordul. Ha nagyon homokos talajviszonyok közepette termesztik, több öntözést, illetve a kevesebb tápanyag-felvételi lehetőség miatt tápoldatozást igényel a dinnye. Elmondható, hogy a nővirágok megtermékenyítésétől számítva 30-35, de legfeljebb 40 nap után szedhető mind a sárga-, mind pedig a görögdinnye.

Fotó: Dr. Balázs Gábor

Hazánkban hol vannak a legjelentősebb dinnyetermő vidékek és mettől meddig tart a dinnyeszezon?
A legnagyobb, legintenzívebb dinnyetermő környék Békés megye, azon belül is Medgyesegyháza, Almáskamarás, Nagykamarás, Dombegyház, Nagybánhegyes, Kunágota, Medgyesbodzás, Gábortelep. Itt érik be először a magyar dinnye, általában június utolsó harmadában. A korai érésű dinnyék belsejének színe világosabb, míg az érési időszak előrehaladtával a görögdinnyék hús színe egyre inkább sötétvörössé válik. A szezon első beérett példányainak héjaira a dinnyejelölők késükkel egy-egy csíkot karcolnak. Ilyet általában csak magyar dinnyén látni. Medgyesegyházát követi a dinnyeérési sorban a Fejér megyei Cece, Tolna, Baranya, a Hajdúság, a Nyírség, Heves és végül a Jászsági dinnyetermő régió. Szeptember közepére cseng le a hazai dinnye szezonja.

Mennyire számít jelentős terménynek Magyarországon a dinnye?
A csemegekukorica és a zöldborsó után a maga 5500-6000 hektáros termőterületével a harmadik legjelentősebb szabadföldön termesztett zöldségnövényünk a görögdinnye.

A görög-és sárgadinnyén kívül ismeretesek még további dinnyefajok?
Régebben termesztettek még úgynevezett takarmánydinnyét, de ennek emberi fogyasztási szempontból semmi jelentősége nincs.

Érintőlegesen mit tudhatunk meg a dinnye nemesítéséről?
A kutatók azt mondják, hogy az első görögdinnye-típus sárgabélű volt, majd a termesztésben a különböző színű, a halvány-rózsaszínűtől a mélyvörös bélű dinnyékig terjedő fajták következtek. A sárgabélú görögdinnyét mind a mai napig ugyanúgy termesztik, noha sokkal kevesebbet. Ma a kereskedőházak arra törekszenek, hogy különböző héjszínű, illetve méretű dinnyefajtákat állítsanak elő. Gondolok itt a görögdinnye esetében a két fő típusra: a dobozos méretű görögdinnye 2,5-6 kilogramm, az úgynevezett konténeres görögdinnyék pedig az ennél nagyobbak. A görögdinnyének két fő típusa van. Az egyik a Sugar baby típusú, „feketehéjú” görögdinnye, míg a másik a csíkos héjú, úgynevezett Crimson típusú. Az első típusnál problémát jelentett a vékonyabb héj, ami szállításnál sérülékennyé tette a dinnyét, ám ezt oltással mára sikerült kiküszöbölni.

A friss dinnyét mindannyian kedveljük, fogyaszthatjuk másképpen is?
Igen, többek között savanyítva. Ez esetben kétféleképpen járnak el: van, amikor a kötés után 1-2 hétre leszedik a kis dinnyét és egészben elrakják savanyítani, befőttesüvegben – ez a hagyományos mód. A másik lehetőség, hogy a dinnyét 3-4 kilogrammosan leszedik, felszeletelik, a héját levágják és a rózsaszín húsát ecetes lével felöntik, üvegbe teszik, majd ezt fogyasztják telente savanyúságként. Láttam már olyat is, hogy a diónyi, tojásnyi dinnyéket káposztával megtöltve savanyították. Üdítőitalok és élelmiszerek ízesítéséhez is szokták használni. Ne felejtsük el azt sem, hogy sárgadinnyéből akár lekvárt és párlatot is lehet készíteni.

Fotó: Profimedia

Meséljen a dinnye élettani hatásairól!
Közismert, hogy a dinnye 95 százalékban vízből áll, ami biológiailag tisztított. Ebből adódóan energiatartalma elmarad, mondjuk a csemegekukoricáétól. Tehát a dinnyének átmosó, vesetisztító hatása van, így veseproblémával küzdőknek kifejezetten ajánlott a fogyasztása. A görögdinnyében megtalálható mindhárom (növényi) cukorkomponens – glükóz, fruktóz, szacharóz –, amik viszonylag magas (12 % körüli) arányban vannak jelen a termésben, de ennek ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják, mértékkel. A görögdinnye likopintartalma (ez a vegyület festi pirosra a növény húsát) magasabb is lehet, mint a paradicsomé, így újabban a rákkutatásban is szerepet kap: csökkenti, de akár meg is szüntetheti a rákkeltő szabadgyökök túlburjánzását.

Valamivel kevesebb szó esett eddig a sárgadinnyéről. Netán hasonlít valamiben a görögdinnyéhez?
Ha a termesztéstől a fogyasztók asztaláig vizsgáljuk a két fajt, akkor elmondható, hogy a sárgadinnyét kisebb területen termesztik, mint a görögdinnyét. Eltér még a termesztés módja is, hiszen görögdinnyét szinte kizárólag csak szabadföldön, míg sárgát inkább hajtatásban termesztik. A sárgadinnyéből kevesebb fogy, mint piros bélű társából. Ebből a fajból 1-1,5 kg/fő/év az átlagfogyasztásunk. Ugyanúgy megvan az antioxidáns hatása: szintén megköti a rákkeltő szabadgyököket. A sárgadinnye rostosabb, mint a görögdinnye, így az emésztést javító, serkentő hatása van. Cukortartalma még nagyobb, mint a görögdinnyéé. Ma Magyarországon sárgadinnyéből zömében két típussal találkozhatunk: egyik a sárgabelű, úgyszólván kantalup típus, a másik a zöldbélésű gália fajta. Utóbbiak még édesebbek.

A korábbiakhoz képest hogyan változott mostanában a dinnye fogyasztása? Ma mennyit fogyasztunk ebből a zöldségnövényből, és jónak számít-e ez az eredmény a többi zöldségféle fogyasztási adataihoz képest?
Az elmúlt évekhez képest nagyságrendileg 20 százalékkal növekedett az éves szinten átlagosan elfogyasztott dinnye mennyisége. Jelenlegi állás szerint évente 8-9 kg/fő (KSH) a görögdinnye-fogyasztási adatunk. Ha a mai termelési adatokat, piaci viszonyokat nézzük, ezeket az értékeket akár meg is lehetne duplázni, főleg egy jó szezonban.

Inkább import vagy exporttermékünk a dinnye?
Erre nem lehet egyértelmű választ adni. A dinnyeszezon kezdetén inkább a behozatal jellemző Spanyolországból, Olaszországból és Görögországból, míg az érés előrehaladtával a hazai dinnye kelendőbb. Sokszor érkezik panasz az import görögdinnyékkel kapcsolatban, mert nem elég érettek. Ez azért van, mert a külföldi dinnyetermesztők tévesen gondolják úgy, hogy e dinnyefaj megérik, mire hazánkba ér. Ez azért nem igaz, mert a görögdinnye nem utóérő zöldségtípus. A sárgadinnye viszont az. Így tehát ha 70-80 százalékos érettségi állapotában leszedik a sárgadinnyét, az pont megérik, mire a fogyasztó asztalára kerül. Főszezonban mi is exportálunk görögdinnyét olyan európai országokba, mint Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Norvégia, stb. Sárgadinnyéből jelentősebb az import, ami főként Olaszországból érkezik. Külföldi piacra a kisebb, dobozos méretű görögdinnyéket keresik. Idehaza még mindig a konténeres dinnyék népszerűbbek.

Ezek szerint van a dinnyének jövője, itthon is?
Optimista ember lévén bízom benne, hogy tovább fog növekedni hazánkban a dinnyetermő-terület.

Hozzászólások

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket