Biztonságos gólyafészkek

Az áramszolgáltató szakemberei műfészket szerelnek fel egy villanyoszlopra Semjénházán 2017. február 16-án. Egy gólya már több éve a faluban telel, ezért az áramszolgáltató szakemberei a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésével ezen a napon egy műfészket szereltek a fészekfoglalási időszak előtt egy villanyoszlopra. A gólyát a hidegebb napokon a helybeliek etetik.
Fotó: Varga György/MTI

Mint azt a természetvédők írják, a fehér gólya az egyetlen olyan madár, amelyet már fióka korában veszélyezteti az áramütés. A mintegy ötezer páros magyarországi költőállományának túlnyomó többsége a kis- és középfeszültségű elektromos hálózat oszlopain költ. Az oszlopfejeken fekvő fészkekben lévő fiókák és szülők veszélyben vannak. Minden évben több ezer fehér gólyát éri áramütés, és el is pusztulnak. Sokszor az etetni érkező szülők okoznak rövidzárlatok, ez azonban megelőzhető fészekmagasító állvány, úgynevezett „gólyakosár” kihelyezésével. Az oszlopra szerelt állványokon a gólyák a vezetékektől biztonságos magasságban építhetik fészküket.

Fontos, hogy a természetvédelmi engedélyeztetéssel párhuzamosan egyeztetések kezdődjenek a vezetékhálózatot üzemeltető elektromos szolgáltatóval, hiszen a gólyakosarak kihelyezéséhez áramtalanításra, emelőkosaras és darus kocsira is szükség van, írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Mivel a fehér gólya fokozottan védett faj és természetvédelmi értéke 100 ezer forint, a veszélyes fészkek gólyakosárra emelése természetvédelmi engedélyeztetéshez is kötött. Az eljáró megyei kormányhivatal az ilyen tervezhető munkálatokra csak a költési időszakon kívül, október elejétől március végéig adhat engedélyt, így fontos, hogy az érintett települések, áramszolgáltatók, helyi madárbarát közösségek még februárban benyújtsák az engedélyeztetési kérelmet.