Az ősi pingvinek jóval nagyobbak voltak a maiaknál
Óriáspingvin 61 millió éves kövületére bukkantak Új-Zélandon, a lelet alapján az eddig véltnél jóval korábban fejlődhettek ki a pingvinek, talán már a dinoszauruszok korában.
Művészi elképzelés a Waimanu pingvinekről.
Illsztráció: Chris Gaskin and Geology Museum University of Otago
A paleocén korból (65,5 – 55,8 millió évvel ezelőtt) származó lábcsontokról a The Science of Nature című tudományos lapban számoltak be a szakértők.
Gerald Mayr, a frankfurti Senckenberg Intézet kutatója elmondta, a leletet egy hobbigyűjtő találta Új-Zéland Déli-szigetén, a Waipara folyó tengeri üledékében. Ezen a területen találták az eddig ismert legrégebbi pingvinfosszíliákat, a Waimanu nevű primitív faj egyedeit is, melyekben kevés a közös vonás a ma élő pingvinekkel.
Az újonnan felfedezett faj érdekessége, hogy jóval nagyobb rokonságot mutat a mai modern pingvinekkel, mint a Waimanu-kövületek. A lábcsontok vizsgálata alapján a szakértők úgy gondolják, a 150 centiméteres óriáspingvinek már a mai rokonaikra jellemző, felegyenesedett, kacsázó járással közlekedtek. „Ez arra utal, hogy a pingvinfajok közti különbségek lényegesen nagyobbak voltak, mint azt eddig hittük” – mondta Mayr.
Balra az ősi óriáspingvin lácsontjai, jobbra pedig a mai császárpingviné.
Fotó: Senckenberg
A lelet nagy jelentőségű mind a pingvinkutatás, mind a madarak evolúciótörténete szempontjából. „Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy mikor jelentek meg a modern madarak ősei és vajon léteztek-e már a dinoszauruszok korában, vagy csak a kréta kori tömeges kihalás után keletkeztek” – fejtette ki a tudós.
A 61 millió éves lábcsontok a ma legnagyobb, császárpingvinekéhez (Aptenodytes forsteri) hasonlatosak. Másfél méterével az ősi állat azonban jóval magasabb lehetett a jelenlegi egyedeknél, melyek átlagosan egy méternyi magasak. Ez az óriáspingvinek jelenlétének legrégebbi bizonyítéka, az első lelet a paleocén korból.
Mivel az őshüllők kihalása és a most megtalált lelet között mindössze négymillió év a különbség, a kutatók úgy vélik, hogy a pingvinek már a dinoszauruszok korában kifejlődtek. A lelet mérete csaknem eléri az eddigi rekordtartó, az Anthropornis nordenskjoeldi nevű fajét: ez a jóval fiatalabb, 45-33 millió éve élt állat 180 centiméteresre is megnőtt.
A virág céltábla a méhek szemében
Nem mindegy, mekkora a virág középső, sötét mintázata, ennek fényében válik kevésbé vagy épp jobban vonzóvá a méh számára.
A botanika is lehet extrém sport
Hátimotoros siklóernyők segítségével keresték fel a perui sivatag távoli zugait egy-egy ritka növény miatt, és egyúttal a módszert is tesztelték.
Ez a világ egyetlen, napenergiával működő gerinces állata
A szalamandrák számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkeznek, azonban mind közül egy észak-amerikai faj a legkülönösebb: algákkal él szimbiózisban.
Ritka növényfaj nő Nagyvázsony határában
A tojásdad csetkáka egy sor nemzetközi természetvédelmi egyezményben szerepel.
Ausztrália legrejtettebb életmódú madarát keresték
Az éjjeli földipapagáj (Pezoporus occidentalis) a déli kontinens egyik legritkább madara, amelynek egy új állományát fedezték fel őslakos vadőrök.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
