Abigél, Alex, Apollónia2025. február 09., vasárnap
Természet

Noé kővé vált szőlőbirtoka

2017.04.03.Babinszki Edit
National Geographic Magyarország

Istenmezeje fölé magasodik a „palóc zöld homokkő hegyek” egyik legszebbike, a Noé szőlője.

A falu fölé magasodó Noé szőlője és a tövében található kis szentély bejárata.
Fotó: Babinszki Edit

A mondák szerint itt valaha hatalmas, aranysárga szőlőfürtöket érlelt az őszi napsugár, ám ma már csak a kővé változtatott szőlőtőkék csonkjai sorakoznak a csupasz hegyoldalon.

Istenmezeje a Tarna felső folyásánál hosszan elnyúló völgyben fekszik, Heves megyében. Egyik legfőbb nevezetességét, a természetvédelmi oltalom alatt álló „Noé szőlőjét” az Országos Kéktúra is érinti. Már messziről láthatók a falu fölé magasodó homokkősziklák és a rajtuk sorakozó sziklabordák. Ezek kialakulásáról több, szájhagyomány útján terjedő monda is szól. A legismertebb szerint Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlődomb alatt gyalogolva megszomjazott, és a gyümölcsszedő asszonyoktól szőlőt kért. A fukar asszonyok azonban nem adtak nekik, erre Jézus kővé változtatta az ültetvényt.

A „palóc zöld homokkő hegyek” egyik legszebbike, az Istenmezeje fölé magasodó Noé szőlője.
Fotó: Babinszki Edit

A helybéliek azonban kicsit másként emlékeznek a történtekre: Istenmezeje valamikor nagyon szegény falu volt, terméketlen talaja igen kevés megélhetést biztosított lakóinak. A mai Vállós-kő oldalában egy Noé nevű gazdag földesúr szőlővesszőket ültetett. Élt ekkortájt Istenmezején egy igen szegény özvegyasszony, hét gyermekével. Egy napon a legkisebb gyermeke, egy aranyszőke hajú kislány nagyon beteg lett: „Édesanyám, szőlőt szeretnék enni! Csak egyetlen szemet hozzon nekem!” Édesanyja elindult szőlőt kérni, gondolta, ha Noé gőgös uraság, de csak megesik a szíve a beteg gyermekén. Kérte is illedelmesen a nagyurat. Noé uraság így válaszolt: „Hozd el a hat egészséges gyerekedet, kiválasztok hármat, kapsz tőlem annyi szőlőt, amennyit csak akarsz.” A szegény asszony esdekelni kezdett: „Elnézést kérek a nagyságos úrtól, de nekem mind a hét gyermekem egyformán kedves.” Az uraság erre haragra gerjedt és ráordított az asszonyra: „Ha így van, akkor takarodj előlem!” Majd a kezében lévő korbáccsal ütni kezdte őt. Nagyot sikoltott erre a szegény asszony, majd nagy ijedtében elájult. Mikor magához tért, az otthon betegen fekvő kislányára gondolt, aki szőlőért esedezett: „Ó, kegyetlen gonosz lélek! Ó, ördögök cimborája! Légy átkozott! Légy átkozott! Ó bár kővé válnál az összes szőlőddel!” És ekkor váratlan, nagy szél támadt, dörgött, villámlott, majd hirtelen vad dübörgés rázta meg a hegyet. A gőgös uraság csak úgy ordított ijedtében. De nem volt könyörület! Hirtelen öles lángok csaptak ki a földből, majd az egész zöldessárga szőlőhegy szürkésbarna kővé merevedett.

A megkövült szőlőtőkesornak tűnő, sziklabordákkal tarkított hegyoldal.
Fotó: Babinszki Edit

Ilyen „szőlőtőkékkel”, sziklabordákkal tarkított hegyoldalak gyakoriak Magyarország északi részén, a „zöld homokkő hegyek” Salgótarjántól Ózdig húzódnak. Szebbnél szebb sziklakibúvásaikban bukkan felszínre a geológusok által Pétervásárai Homokkőnek nevezett kőzet. E homokkő-előfordulásokat már Szabó József, a magyar geológia úttörője is vizsgálta a XIX. század közepén. Az Istenmezeje fölé magasodó Vállós-kőn előbukkanó képződményről – amit már ő is Noé szőlőjének nevezett – megállapította, hogy a homokkő puhább részeit a víz kimosta, az eróziónak ellenállóbb, keményebb részei pedig „alakra nézve öreg szőlőtőkékhez” hasonlítanak.

A XX. század elején id. Noszky Jenő, Palócföld jeles geológus kutatója is írt Noé szőlőjéről: „A glaukonitos homokkőcsoportban nagyon gyakoriak a cipó-, fej-, vagy lepényalakú álkonkréciók. Ezek … sajátságos, bizarr tájképi formákat kölcsönöznek a vidék egyes részének a meredek, kopasz hegy-, illetve domboldalakon. Legérdekesebb ilyen részlet Istenmezeje falucska (Felső-Tarna-völgy) ÉK-i oldalán a sziklás hegylejtőn látható. A palóc fantázia „Noé szőlőjének” keresztelte el. A jó 60–70 méter magasságú, kopasz hegyoldalon ferde sorokban helyezkedtek el a sötétebb bevonatú, mohos álkonkréciók. Valóban olyan látványt nyújtanak messziről, mint tavasszal a megmetszett szőlőnek vén tőkefejei. Istenmezeje nem szőlőtermő terület, tehát a szomjas fantáziának meg lehet bocsátani, ha a legrégibb borgazdának, Noénak „kővé vált” szőlőtőkéit véli benne látni.”

Magányos, „megkövesedett szőlőtőke” a hegyoldalon.
Fotó: Babinszki Edit

Mik is valójában e „megkövült szőlőtőkék”? Ennek megválaszolásához előbb ismerjük meg e kemény cipókat, dudorokat magába foglaló kőzetet! Az oligocén kor elején, körülbelül 33 millió évvel ezelőtt, az Eurázsia és Afrika között korábban elterülő Tethys-óceánról – a két kontinens ütközése és az ehhez kapcsolódó hegységképződési folyamatok hatására – lefűződött a Paratethys nevű tengerág. A Paratethysnek volt egy észak-magyarországi öble, amely fokozatosan feltöltődött és ezzel párhuzamosan csökkent a vízmélysége. 20–23 millió évvel ezelőtt a hatalmas öböl partmenti területein már sekélytengeri körülmények között rakódtak le az üledékek.

A hosszúkás tengeröbölben erős lehetett a tengerjárás, nagy volt az apály és a dagály szintje közötti különbség. A rendkívül erős apály keltette áramlások alakították ki azokat az észak felé vándorló homokdűnéket, melyek a rétegsor jelentős részét alkotják. Az üledékes kőzet szerkezetéből kiolvasható, hogy a körülbelül 3 méter magas dűnék akár 10–20 métert is vándorolhattak évente a mintegy 20–30 méter mély, legalább 4 méter apály-dagály szintkülönbségű tengeröbölben.

A homok anyagát a hatalmas öblöt szegélyező hegységekből szállították ide a folyók. Az ősmaradványokban a szegény üledék vastagsága néhol a 600–800 métert is eléri. Jellegzetes zöld színét a benne nagy mennyiségben feldúsuló, zöld színű vasszilikátásvány, a glaukonit okozza. Korábbi nevét is innen kapta: „glaukonitos homokkő”. A finomszemcsés részeket Palócföldön „apokának” nevezték. Id. Noszky Jenő szorgalmazta is, hogy ez az elnevezés szakkifejezésként bekerüljön a földtani szaknyelvbe is, de végül ez nem történt meg.

A homokot mésztartalmú oldatok járták át több millió évvel a lerakódása után. A durvább szemcseméretű, porózusabb homokot jobban, míg a finomabb szemcseméretű részeket kevésbé cementálták az oldatokból kivált ásványok. A kőzetet később törések szabdalták, melyek utat nyitottak újabb és újabb cementáló oldatoknak. A durvaszemcsés homokrétegek és a törések találkozásánál, illetve a törések metszéspontjában vált ki a legtöbb kötőanyag, így a kőzet ezeken a részeken keményebbé vált a környezetéhez képest. Az ellenálló részeket körülvevő kevésbé kötött homokkő erőteljesebben pusztult, a legkeményebb részekből pedig kialakultak az eróziónak jobban ellenálló sziklabordák.

A homokkövet az 1900-as évek elején építőanyagként használták épületek lábazatához, illetve hidak építésénél. Kötőanyag nélküli változatát az 1980-as évek közepén a szilváskőpusztai homokbányából termelték ki. A finomszemcséjű, enyhén mállott változatából Ajnácskőn még téglát is készítettek.


Így nézhetett ki egykoron a Szent László templom, melynek ma már csak a sziklába vájt szentélye látható. A szentély előtti tábla részlete.
Fotó: Babinszki Edit

Istenmezején, a Noé szőlője tövében kis, mesterséges barlangot vájtak a homokkőbe: ez volt a falu régi, Szent László tiszteletére felszentelt templomának szentélye. Építési ideje ismeretlen. Az 1746. évi canonica visitatio a legkorábbi ismert forrás, amely említést tesz róla. Ebben az olvasható, hogy a templom inkább csak barlang benyomását kelti, sötét és nedves. Néhány forrás megemlíti, hogy a kőbe vájt apszis elé „szilárd anyagból” épült templomhajó, amit 1853-ban bonthattak el. A környéken úgy mesélik, hogy a barlangban valaha egy remete élt. Később teknővájó vándorcigányok húzódtak meg benne, a II. világháború alatt pedig a falubeli családoknak szolgált menedékül.

A Kő-lyuk-oldal Kishartyán határában.
Fotó: Babinszki Edit

A Pétervásárai Homokkő, a „palóc zöld homokkő hegyek” építőanyaga a környéken sokfelé megtalálható. Látványos alakban bukkan elő például a kishartyáni Kő-lyuk-oldalon, ez építi fel Ivádtól északra a Nagy- és Kis-lyukaskövet, illetve a bükkszenterzsébeti Nagy-Kő 60–80 méteres sziklafalát is.

Hozzászólások

Ezért olyan barátságosak télen a vörösbegyek

Ezért olyan barátságosak télen a vörösbegyek

A vörösbegy az egyik legkedveltebb madárfajunk, azt azonban kevesen tudják, hogy télen miért ennyire barátságosak a példányok.

Madarak fekete seregeit láthatjuk a Balatonnál

Madarak fekete seregeit láthatjuk a Balatonnál

A szárcsa a hideg hónapokban sokszor hatalmas csapatokban verődik.

Rendszeresen próbálnak szarvasokkal párosodni ezek a majmok

Rendszeresen próbálnak szarvasokkal párosodni ezek a majmok

A szakértők egyelőre nem tudják, mi lehet a viselkedés oka, de vannak ötleteik.

Ez a madárfajunk a vizek mestere

Ez a madárfajunk a vizek mestere

A vízityúk ügyes úszó és még a vízinövényeken is képes egyensúlyozni.

Különleges téli vendég nálunk a füstös réce

Különleges téli vendég nálunk a füstös réce

A faj telente sokszor kisebb csapatokban figyelhető meg.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket