Az emberszabásúak felismerik, ha tévedünk

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói pszichológiai kísérletet végeztek csimpánzokon, bonobókon és orángutánokon a lipcsei állatkertben. Az élőlényeket mind megtanították arra, hogy miként nyithatják ki a vizsgálatban használt, egyik oldalukon átlátszó színes dobozokat.

A teszt megkezdésekor a majmokkal szemben két dobozt helyeztek el: egy sárgát és egy kéket. A ládákat úgy rakták le, hogy csak az állatok lássák az átlátszó oldalt, így csupán az élőlények tudhatták, mi van tárolókban.

Mikor a kísérletvezető belépett a terembe, megmutatott egy narancssárga tárgyat, látványosan elhelyezte az egyik dobozban, majd távozott. Ezután két dolog történhetett.

Az első esetben a kísérletvezető visszatért egy asszisztenssel, és áthelyezte a tárgyat, majd mindkét tárolót lezárta. Mindeközben a két kutató hangosan beszélt, gesztikulált és egyértelmű mimikát használt. A másik forgatókönyv hasonló volt, itt viszont az asszisztens egyedül lépett be a szobába, míg a teszt iránytója kint maradt.

Mindkét esetben a csere után a kísérletvezető odaállt az üres doboz mögé, majd megpróbálta kitárni. Mivel a majmokat korábban arra tanították, hogy segítőkészek legyenek, az élőlények az esetek 90 százalékában maguk nyitották ki a dobozt.

Azon tesztek során, ahol a kísérletvezető nem látta a cserét, a majmok 75 százalékban azt a tárolót választották, amelyben a narancssárga tárgy is volt. Sőt, ezekben az esetekben a majmok fele olyan gyorsan nyitotta fel a ládát, mint amikor mindkét kutató jelen volt a cserénél.

A szakértők úgy vélik, ez azt bizonyítja, hogy az állatok képesek túllépni saját tapasztalataikon, és bizonyos szinten meg tudják érteni mások céljait és gondolatait. A csapat néhány hónappal később hasonló eredményekkel megismételte a kísérletet, ez pedig alátámasztotta elképzeléseiket.

A kutatás rámutatott, hogy a főemlősöknek valóban egészen emberszerű tudatelmélete van. David Buttelmann, az új tanulmány vezető szerzője szerint az állatok képesek felmérni, hogy egy másik élőlény igaz, vagy hamis információkkal dolgozik-e.

Mivel mind az emberszabásúak, mind az emberek összetett társadalmakban élnek, ráadásul genetikájuk is igen hasonló, tulajdonképpen nem is olyan meglepő, hogy a világot is hasonlóan látják.