A világ első tengeri hajóalagútja épülhet Norvégiában
A norvég kormány 2017. április 5-én bejelentette, hogy megépítik a világ első tengeri alagútját két fjord között.
A Norvég Tengermelléki Igazgatóság által 2017. április 6-án közreadott számítógépes grafika. A világ első, 1700 méter hosszú vízi alagútjának megépítését tervezik egy sziklás félszigetet keresztülvágva, amelynek használatával a vízi járművek elkerülhetnek egy veszélyes tengeri útszakaszt. A Stad Hajóalagút a tervek szerint 2023-ban nyílik meg, és rajta akár 16 ezer tonnás óceánjárók is keresztülhaladhatnak.
Fotó: MTI/AP/Snohetta/Norvég Tengermelléki Igazgatóság
A különleges, 1,7 kilométer hosszú és 36 méter széles, alagút a Stad-félszigeten épül, Norvégia nyugati partjainál. Ketil Solvik-Olsen szállítási miniszter a leendő átjárót a tárca 2018 és 2029 közötti átfogó tervei között ismertette.
Annak idején a vikingek is inkább elkerülték ezeket a vizeket, és hajóikat gyakran a szárazföldön hurcolták át az egyik fjordból a másikba. A mai hajósok pedig gyakran tartanak kényszerpihenőt, mivel az Északi-tengeren a Stad-félsziget környékén rendkívül mostoha az időjárás, gyakori komoly viharokkal.
Regent’s Canal, London
Fotó: Wikipedia
Hajók számára épült kisebb alagutak a világ más tájain is léteznek, például a londoni Regent’s Canalon több is van. A Stad-félszigetet a legkeskenyebb, déli pontjánál átvágó alagút lesz az első, amelyen akár 16 ezer tonnás tengerjáró hajók is átkelhetnek, köztük az ország partvidéke mentén észak-déli irányban közlekedő Bergen-Kirkenes expresszhajó.
A projekt költségeit mintegy 2,7 milliárd norvég koronára (92 milliárd forintra) becsülik. Megépítése három-négy évbe telik majd. A munkálatokat lehet, hogy már 2018-ban el tudják kezdeni.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
