Pelék, ébresztő!
Elindult a 2017 Év Emlőse programsorozat, melyhez természetfotó pályázatot vagy eszperente vers- és meseversenyt is hirdet a Vadonleső Program.
Fotó: Thinkstock
Természetesen minden kapcsolódó program 2017 emlőséről, erdeink, bokrosaink egyik legkisebb termetű, aranybarna bundájú rágcsálójáról, a mogyorós peléről (Muscardinus avellanarius) fog szólni. Ezt a címet immár negyedik éve a Vadonleső Program adományozza azoknak a védett, vagy fokozottan védett, sok esetben veszélyeztetett hazai emlősfajoknak, amelyek társadalmi elfogadása és védelme kiemelt természetvédelmi feladatunk.
A mogyorós pele este ébred, éjszaka futkos a lombos ágak takarásában, keresi a cserjék virágait, terméseit, gyümölcseit, de a hajnal már az öreg fák odvában, vagy az ágak közé font, gömb alakú fűfészkében éri. A zord téli időszakot azonban valódi téli álomba szunnyadva többnyire a föld alatt dermedve vészeli át. Szíve percenként egyet ver, nem eszik, nem iszik akár hét hónapon keresztül.
Fotó: Thinkstock
A tél elmúlásával előbújnak rejtekükből, hogy friss hajtásokkal, rügyekkel táplálkozzanak. Nyáron már ízeltlábúakkal is fogyasztanak, később többek között som, makk, csipkebogyó, kökény teszik ki a táplálékuk nagy részét.
Érdekes, a mogyorós pelére jellemző menekülés módszer, hogy veszély esetén képes elhagyni a farkát borító bőrt és szőrzetet, hogy egérutat nyerjen. Ez a trükk azonban a pele életében csak egyszer vethető be, mert a bőr a farkcsigolyákon nem regenerálódik.
A Vadonleső Program keretében – a támogató szakmai szervezetekkel egyeztetve – 2014-ben első ízben hirdették meg az Év emlőse rendezvénysorozatot. 2014-ben a sün, 2015-ben az ürge, 2016-ban a denevér volt az év emlőse.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
