Hamarosan újra szabad lesz egy albínó orangután
Albínó orangutánt ejtettek foglyul falusiak Borneó szigetének Indonéziához tartozó részén, a rendkívül ritka állatot a hatóságok szabadították ki és bízták állatvédők gondjaira.
Fotó: Borneo Orangutan Survival Foundation
A fehér bundájú, kékszemű, 5 év körüli nőstényt 2017. április 27-én fogták el egy isten háta mögötti falu lakói Borneó középső részén, Kapuas Hulu körzetben, a hatóságok két nappal később szabadították ki a ketrecből, amelybe a falusiak zárták.
„Egy orangután önmagában is ritka, egy albínó orangután pedig még annál is ritkább” – hangoztatta nyilatkozatában a Borneo Orangutan Survival Foundation (BOSF). A természetvédelmi szervezet közölte, hogy fennállásának 25 éve alatt még sosem találkoztak fehér orangutánnal. Ázsia egyetlen nagytestű főemlősének szőre általában barnás-vöröses, szeme pedig sötét.
A fogságból kiszabadított állat orra körül megszáradt vérfoltok láthatók. Az állatvédők szerint az orangután az elfogása közben sérülhetett meg, bizonyára szembeszállt támadóival. Az albínó főemlőst a BOSF Nyaru Menteng-i rehabilitációs központjába szállították, ahol csaknem 500 emberszabásúról gondoskodnak. Az aktivisták szerint jó esély van arra, hogy a fehér orangutánt nemsokára visszaengedhetik a vadonba.
Az 1973 évi 290 ezerrel szemben jelenleg 100 ezer orangután élhet Borneón, számuk 2025-ig 47 ezerre csökkenhet természetes élőhelyük zsugorodása miatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. Az orangutánt kihalás fenyegette fajként tartja nyilván a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A jaguárpopuláció csökkenésének okai
Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.
Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt
A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.
Jellegzetesen ívelt híd Skóciában
E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).
Így hódították meg a mókusok a világot
A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?
Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját
A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
