Tengeri emlősök fogságban tartásának új szabályozása Franciaországban
A francia kormány betiltott a tengeri emlősök fogságban való szaporítását, és megszigorította a már fogságban élők tartási feltételeit.
Fotó: Thinkstock
A hivatalos közlönyben 2017. május 5-én megjelent új jogszabály csak a törvény életbe lépésekor már fogságban lévő delfinekkel és bálnákkal tesz kivételt, szaporítani azonban már ezeket sem szabad. A már fogságban lévő tengeri emlősök – különös tekintettel a cetfélék, köztük a gyilkos bálnaként vagy orkaként is ismert kardszárnyú delfinek – medencéit legalább 150 százalékkal meg kell nagyobbítani, hogy az állatok távolságot tarthassanak a látogatóktól és a többi állattól, a medencék vizét pedig nem szabad klórral kezelni.
További szabályozás, hogy a látogatók nem érintkezhetnek közvetlenül a delfinekkel, és nem is úszkálhatnak olyan medencében, amelyben cetféle is tartózkodik. A delfináriumok hat hónapot kaptak az új rendelkezések alkalmazására, a medencebővítési munkákat három éven belül kell befejezniük.
Az állatvédő szervezetek üdvözölték az új jogszabályt, mely a tengeri cirkuszok előre látható végét jelenti Franciaországban. A dél-franciaországi Antibes-ban működő Marineland igazgatója már nem volt ennyire lelkes, keserűen így kommentálta a hírt: „a kormány bombát dobott a delfináriumokra.”
A jogszabályt állatvédő szervezetekkel és a Nemzeti Természettudományi Múzeummal együttműködve hozta meg Segolene Royal környezetvédelmi miniszter – közölte a kormány.
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Vadászpilótákat megszégyenítő gyorsulást él át ez a pók
Az alig pár milliméteres ausztrál pávapókok eddig pazar színeikről és látványos udvarlási rítusukról voltak híresek, kiderült, hogy az ugrásukban is rekorderek.
A villámcsapás akár hasznos is lehet egy fának
Egyes nagy termetű trópusi fák számára a villámcsapás nem végzetes, hanem életadó.
Az Adélie-pingvinek évezredes múltját vizsgálták
A kutatás során mind a pingvinek egykori jelenlétének, mind pedig étrendjének nyomait feltárták.
Lepkegyűjteményekben követhető egy betegség terjedése
A múzeumi állatgyűjtemények, bár sokakban ellenérzéseket kelt a meglétük, rengeteg hasznos tudományos kutatást szolgálnak anélkül, hogy újabb példányokat kellene elpusztítani.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
