Egy igazi Kárpát-medencei bennszülött halfaj

Kifejlett lápi póc
Fotó: Posztós Csaba, www.photomania.hu

2016 végén egy angol nyelvű tudományos szakcikk jelent meg a Fauna & Flora International és a Cambridge-i Egyetem kiadója által közösen szerkesztett Oryx c. szaklapban. A cikk a magyarországi Tavirózsa Egyesület által 2008-ban elindított Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram (jelenleg: Lápi Élőhely-fejlesztési Mintaprogram) első 5 évének eredményeit ismertette.

2010-ben három fenyegetett hazai élőhelyről: a kommunális szennyezést ért Gőgő-Szenke patakból (Szamosköz), a kiszáradó 2. sz. Pócos-tóból (Szada) és a részleges feltöltésre ítélt Czuczor-szigetről (Ráckevei-Dunaág) összesen 42 anyahalat mentettek meg a szakemberek. A halak szaporítását dr. Müller Tamás vezetésével a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén végezték, ahol sikerült nagy mennyiségű (a mai napig összesen 1457 db), telepítésre alkalmas pócot felnevelni.

Tatár Sándor (jobbra), a Lápi Élőhely-fejlesztési Mintaprogram vezetője lápi halakat telepít a média jelenlétében Szada határában (Mosonyi Szabolcs természetfilmes balra)
Fotó: Posztós Csaba, www.photomania.hu

A Szadai Mintaterületen a program szakemberei 2016-ig összesen kilenc talajvíz táplálta kis tavat hoztak létre a halak számára. Ezeket, az egyenként 60 köbméter térfogatú, átlag 1,5 méter mélységű állóvizeket I.-IX. sz. „Illés-tavak”-nak nevezték el. Ezek közül hat tó megfelelő élőhelynek bizonyult a lápi pócnak, melyet a halak rendszeres szaporodása is bizonyít. 2014-ig összesen 1186 mesterségesen szaporított pócot helyeztek ki az Illés-tavakba, az anyahalak származási helyeire pedig további 528 példányt telepítettek, állományerősítés céljából. Ennek egyik fele saját szaporításból, másik fele pedig a Szadai Mintaterület tavaiból (természetes szaporulatból) származott. 2017 tavaszán további lápi halfajok (réticsík /Misgurnus fossilis/ és széles kárász /Carassius carassius/) szaporítását és telepítését végezték el. Ezekből a fajokból a mai napig több mint 1000 példányt telepítettek az Illés-tavakba.

A programban a szlovákiai (felvidéki) Csallóközben dolgozó szlovák-magyar együttműködő partnerek is részt vesznek az Umbra Egyesület keretei között. Ott is történtek telepítések a magyar mintaprogram tapasztalatai nyomán létrehozott kis tavaknál. Az Umbra Egyesület munkatársai, balra Hajdú György (Juraj), az ottani program koordinátora. 
Fotó: Bajomi Bálint

Az országosan is ritka gyilkos csomorika (Cicuta virosa) ernyős virágzata
Fotó: Tatár Sándor

2016-2017 folyamán a mintaprogram tevékenysége ritka, védett lápi növényfajok: gyilkos csomorika (Cicuta virosa) és mocsári kocsord (Peucedanum palustre)] szaporításával és kiültetésével bővült. A veresegyházi Malom-tóról gyűjtött magok egy részét a Szadai Mintaterületen, a maradékot pedig a Szent István Egyetem Gödöllői Botanikus Kertjében vetették el, üvegházban. A palánták nevelése május végéig tartott, majd ezt követően Szadán és a veresegyházi Malom-tóban ültették ki.

Írta: Tatár Sándor és Bajomi Bálint, a tudományos cikk társszerzői; www.bajomibalint.hu