Szilvia, Szaniszló2024. november 13., szerda
Természet

Egy sok évezredes harmónia felborulása Észak-Amerikában

2017.08.08.Kisgyörgy Éva
National Geographic Magyarország

Megrögzött világörökség-vadászként igyekszem felkeresni az UNESCO listán szereplő helyszíneket. Bár a kanadai bölényugrató nem a látványosak közül való, ám mégsem okozott csalódást.

Fotó: Kisgyörgy Éva

A Head-Smashed-In Buffalo Jump, azaz a Lezuhanó Bölények Szakadéka messze elmarad a Taj Mahaltól vagy épp az egyiptomi piramisoktól, jó példa arra, hogy egy külsőre érdektelen helyszín is lebilincselő történet rejt.

Réges-régen, Kanada homokkő szikláin az őslakos vadászok bölénycsordákat kergettek halálba. A legenda szerint a feketeláb indián törzs egyik ifjú tagja egész közelről akarta figyelni, ahogy a testes állatok lezuhannak a mélybe. Egy kis kiszögellés alatt állva nézte, ahogy a magasból egymás után hullottak alá az áldozatok. Aznap különösen jól sikerült a vadászat és olyan sok állat halmozódott fel a völgyben, hogy odaszorították a fiút a sziklafalhoz és betörte a fejét. A világörökségi listán is szereplő helyszín innen kapta a nevét, szószerinti fordításban: Betört Fej Bölényugrató.

Mindez 5700 évvel ezelőtt történt, a helyszínen létrehozott múzeum ismertetője szerint. A bölényugratás nemcsak itt volt elterjedt vadászati forma, de az egész észak-amerikai síkságon, mintegy hat évezreden keresztül, a lovak megjelenéséig. A múzeumban egy kisfilm ismertette ezt az ősi vadászati folyamatot, melynek két fontos összetevője volt. Az egyik az, hogy az őslakosok nagyon jól ismerték a bölényeket, és a vadászat során kihasználták legfontosabb tulajdonságaikat: a rövidlátást és a csordaszellemet. A másik fontos eleme a vadászatnak a közösség összetartása volt, ugyanis a sikeres élelemszerzéshez sokak összehangolt munkájára volt szükség.

De miből is állt ez a vadászat? Az őslakos közösség kinézett magának egy olyan terepet, amely nagyon enyhén emelkedett, majd hirtelen – szinte előre láthatatlanul – egy szakadékban végződött. A cél az volt, hogy a szakadék szélére űzzék a bölényeket, és amikor azok lezuhannak, könnyedén lemészárolják őket. Az egész mesteri terv abból indult ki, hogy a bölények nagyon rövidlátóak, gyakorlatilag egész nap csak maguk elé bámulva legelésznek. Azt is tudták róluk, hogy ugyanolyan akadálynak látnak egy fát, mint egy nagyobb követ. Ezt kihasználva olyan V alakú ösvényeket alakítottak ki kövekből és cserjékből, amelyek a gyanútlanul legelésző állatokat egyre szűkebb és szűkebb ösvény közt a sziklaperem felé tereli. A következő feladat az volt, hogy megijesszék az egész csordát, hogy együtt rohanjanak a vesztükbe. Ezt azzal érték el, hogy az egyik őslakos kisborjúnak öltözött megfelelő állatbőrrel és elveszettnek tettette magát. Eközben a közösség egy másik tagja rókaprémbe burkolózott és támadást imitált a borjú ellen. A csorda összezavarodott, pánikba esett és az ügyes terelés hatására belerohant a szakadékba. A sebesült, lábukat tört bölényeket a völgyben várakozó harcosok lándzsákkal ölték meg.

A terep előkészítését ábrázoló rajz a múzeumban.
Fotó: Kisgyörgy Éva

A vadászhely kiválasztásánál az is fontos szempont volt, hogy a völgyben legyen folyóvíz, ez ugyanis elengedhetetlen volt a sokszor hónapokig tartó előkészületekhez, majd az állatok feldolgozásához. Elámulva figyeltem a múzeumban, hogy semmi nem veszett kárba. A húst tartósították, a bőrből sátrak, ruhák, lábbelik készültek, a csontokból szerszámok és sípok, de még ünnepi fejdíszek is. A történelemben talán egy nép élete sem függött annyira egyetlen állatfajtól, mint az itt élőké a bölénytől. Nem véletlen, hogy a vadászatot leginkább őszre időzítették: akkor voltak az állatok a legkövérebbek a nyári legelészéstől, és a belőlük készített hús télen sokáig elállt.

A bölényugratónál több százezer csontváz fekszik, a csontleletek 12 méter magasan halmozódtak fel. Bár ez a tömeges vadászat évezredeken át zajlott, a térség 60 milliós bölényállománya könnyedén kiheverte a veszteségeket.

Szomorúan hallottam egy másik ismertető filmben, hogy a bölények vesztét nem az őslakosok megélhetése miatti vadászat, hanem az európaiak megjelenése okozta. A lovak és puskák elterjedésével felhagytak a munkaigényes bölényugrató módszerrel. Az európai bevándorlók úgy tekintettek a hatalmas bölényállományra, hogy az soha nem fog elfogyni. Nem élelem miatt vadásztak rájuk, hanem sportból, sőt, gyakran csak viccből: vonatokból célba lőve. Gyakran ölték meg az állatokat a bőrük miatt is, felhasználva gépszíjakhoz, ruhákhoz, szőnyegekhez. A legnagyobb csapás azonban élőhelyük zsugorodása volt, ahogy megjelentek a hatalmas farmok. A korábbi több tízmilliós állományból az 1880-as évekre mindössze száz vadon élő példány maradt, azaz a kihalás fenyegette őket.

Amerikai bölény (Bison bison)
Fotó: Profimedia

Ahogy eltűntek a bölények, a megcsappant létszámú őslakosok elvesztették a megélhetésük forrását. A fehérek vadászatának részben ez is célja volt: rezervátumokba űzni a megmaradt indián lakosságot. Mindez persze nem maradt büntetlenül: a préri ökoszisztémája súlyosan sérült.

Szótlanul és megdöbbenve hagytam el a múzeumot, megtanulva, hogyan tette tönkre pár száz év alatt a meggondolatlan és kapzsi ember a természet és az őslakosok több ezer éves harmóniáját. Talán ezért is jó a világörökségi lista: leckét ad nekünk a múltból, hogy igyekezzünk elkerülni hasonló hibákat.

Írta: Kisgyörgy Éva – travellina.hu

Hozzászólások

Az újrahasznosítás különös formát ölt egyes hangyáknál

Az újrahasznosítás különös formát ölt egyes hangyáknál

Ahelyett, hogy óvná és ápolná beteg utódait, a hangyakirálynő felfalja azokat, amint a betegség első jeleit meglátja.

Az utolsó vadlovak vidékén jártunk

Az utolsó vadlovak vidékén jártunk

Terepjáróval vettük be a Hortobágy dágványos terepét, a vadlovak, őstulkok és darvak hazáját.

Súlyosan veszélyeztetett szumátrai elefánt jött a világra

Súlyosan veszélyeztetett szumátrai elefánt jött a világra

Az egyelőre névtelen borjú egészséges, eleven és 104 kilogrammot nyom.

Tovább élnek a társas fajok

Tovább élnek a társas fajok

Egy új kutatásból úgy tűnik, a társas állatfajok hosszabb ideig élnek, mint mások.

Tizenhat partimadár vált fenyegetettebbé

Tizenhat partimadár vált fenyegetettebbé

A természetvédelmi szervezetek szerint a madarak állománycsökkenése olyan közös probléma, amely azt mutatja, nem állunk jól bolygónk megvédésével.

National Geographic 2024. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket