Szeretem az idős fákat!
Nem véletlen, hiszen csodálatos érzés alattuk állni, simogatni törzsüket, egyszerűen csak megpihenni alattuk vagy akár lombkoronájukba felmászni.
Az Agár-tetőn álló hársfa
Az idős fák roppant sok energiát adnak, ha az ember tisztelettel érkezik feléjük. Közelükben sokszor gondolkodtam el azon, hogy a sok-sok megélt esztendő alatt, mennyi vihart éltek át és mennyi minden láttak. Talán keselyűk is ültek viharvert ágaikon. Érdemes ezeket a matuzsálemeket fölkeresni és megpihenni alattuk. Gondoljunk csak a zsennyei idős tölgyre, hazánk legöregebbnek tartott fájára, amit 2006-ban egy vihar végleg elpusztított.
A kőszegi Királyvölgyben sem él már az óriás szelídgesztenye, de a balatonakarattyai szilfára is már csak néhányan emlékeznek. Szüleim, mikor pár esztendős voltam, elvittek az akarattyai szilfához. Mai napig emlegetik, hogy nem tudtak a fától elhúzni, és a nyaralásunk alatt minden nap délutáni programja volt a fa meglátogatása. Talán itt kezdődött el az idős fák szeretete. Azóta több száz, talán ezer famatuzsálemet vettem számba, számtalan kastélykertben megfordultam. Mindegyik más-más élményt, érzést és hihetetlen feltöltődést jelentett számomra.
Az ötvöskónyi kastélyparkban található nagylevelű hárs, Magyarország egyik legnagyobb példánya, rendkívüli és különleges természeti emlék. A 19-20. század fordulóján érhette villámcsapás és törzse kettényílt. A fa odvában akár 10 ember is elfér.
Megyénkben, Veszprémben, minden kirándulásra betervezek egy-egy ilyen nevezetes fa meglátogatását, sőt vannak, olyan helyek, ahova évente visszatérek. Ilyen a Sáska határában, az Agár-tető déli oldalán álló kislevelű hárs (Tilia cordata) is. Ha tehetem, minden nyáron megpihenek lombsátra alatt. A törzskörmérete 694 cm volt 2014-ben, mikor megmértem, persze ez a szám, ha lassan is, de növekszik. A legalkalmasabb a virágzása idején idelátogatni, már messziről terjeng a levegőben a finom hársillat. Mindenkinek csak javasolni tudom az országúttól távoli hársvirág gyűjtését, én magam minden télen a szárított virágából készítek teát, amit gesztenyemézzel ízesítek.
A hársat szerették a régi uradalmak is és tiszteletben tartották, egyik legszebb hársfasorunk a nagycenki kastélykerthez vezet. Ennek meglátogatása havas téli napon a javallott, ekkor a hatalmas ágakon megpihenő hótakaró semmi mással nem fogható élményt kölcsönöz a látogatónak. Megyénkben, Káptalanfa határában is állnak szép hársak, méghozzá Sárosfőn, közvetlen a régi vadászház mellett, ahol megannyi ebédemet költöttem el a padon ülve alattuk. Ha tehetjük, nézzük őket, mert az idő múlik!
Kivágott hatalmas tölgyfa a melegvízi erdőben, Gyepűkaján határában
Írta és fényképezte: Ifj. Vasuta Gábor