A műanyagrészecskék megváltoztatják a halak viselkedését

Kép: Lund University/Christer Brönmark

A becslések alapján a műanyagok 10 százaléka végzi az óceánokban, éppen ezért a világ tengeri törmelékének jelentős részét műanyag alkotja. Bár rengeteg kutatás bizonyította már, hogy a műanyagok megjelenése súlyosan érinti a vízi ökoszisztémákat, a parányi részecskék hatásaival eddig kevés vizsgálat foglalkozott.

„Tanulmányunk az első, amely kimutatta, hogy a nanoméretű műanyagrészecskék felhalmozódhatnak a halak agyában” – mondta Tommy Cedervall, a Lund Egyetem kémikusa.

A svéd kutatók azt elemezték, hogy miként terjedhetnek a tengeri ökoszisztémában az apró darabok. A szakértők arra jutottak, hogy a tápláléklánc segíti a részecskék átadását. A műanyagot alapvetően az algák és planktonok nyelik el, melyeket aztán a halak fogyasztanak el.

Cedervall csapata úgy gondolja, hogy a részecskék képesek átjutni a vér-agy gáton, így épülhetnek be a halak agyába. A folyamat hatására megváltozik az állatok viselkedése: kevésbé térképezik fel környezetüket és lassabban esznek. A szakértők szerint a jelenség hátterében a műanyagok által kiváltott agykárosodás áll.

A vizsgálat azt is felfedte, hogy a planktonokat elpusztíthatják a nanorészecskék, a nagyobb műanyagdarabok ugyanakkor nem veszélyeztetik őket. Úgy tűnik, hogy a parányi részecskék az egész tengeri ökoszisztémát befolyásolják.

Cedervall szerint a legnagyobb problémát a nanoműanyagok jelentik. A szakértő úgy gondolja, elengedhetetlen, hogy jobban felmérjük a hulladékok hatásait.

Az, hogy a halevéssel a műanyagok az emberi szervezetben is felhalmozódhatnak-e, még kérdéses. Cedervall megfelelő bizonyítékok hiányában egyelőre nem szeretne efféle következtetést levonni.

Kapcsolódó cikk: Hazai folyón először végeztek mikroműanyag-vizsgálatot