Az éghajlatváltozás megrövidíti a tengeri táplálékláncot
Egy új kutatás szerint a környezeti zavarok felkavarják a dél-kaliforniai tengeri táplálékhálózatot.
Kép: Wikipedia
Kutatók egy csoportja delfinek bőrsejtjeit elemezve mérte fel a tengeri tápláléklánc hosszát – számol be a NOAA. A tengeri hálózat alján a legkisebb élőlények, a planktonok találhatóak, a tetején pedig a nagyobb ragadozók, például a delfinek helyezkednek el. Utóbbi állatok bőrében felfedezhetőek a táplálékláncban lejjebb található létformák kémiai nyomai.
A szakértők többsége korábban úgy gondolta, hogy a nyílt tengeren nagyjából stabil a hálózat. A NOAA és a Scripps Oceanográfiai Intézet új kutatása azonban azt bizonyítja, hogy a dél-kaliforniai vizekben felborult a rendszer. A csapat az 1991-2008 között begyűjtött mintákat használta fel.
Rocio I. Ruiz-Cooley, a tanulmány vezető szerzője szerint először sikerült kimutatni, hogy a természetes és emberi tényezők hatására megváltozik a nyíltvízi tápláléklánc hossza. A szakértő hozzátette, a felfedezés rávilágított, hogy a hálózat dinamikus, illetve, hogy a helyi ökoszisztéma átalakul.
A tápláléklánc rövidülése azt jelenti, hogy az élőlények környezete nem egészséges, a biodiverzitás pedig veszélyben van. Az elemzés alapján az 1997-1999-es, rendkívül erős El Niño súlyos hatással volt a táplálékhálózatra, ugyanis sok faj populációját csökkentette vagy eltörölte. A jelenség megzavarta a planktonok, illetve bizonyos halak és madarak szaporodását, a ragadozóknak így új prédák után kellett nézniük. Ez további problémákat idézett elő.
Az új tanulmány azt bizonyítja, hogy a csúcsragadozók, például a közönséges delfinek vizsgálata sokat elárul a tápláléklánc hosszáról és az ökoszisztéma állapotáról. A szakértők bíznak benne, hogy a technológia fejlődésével a jövőben még több információt nyerhetnek majd ki a bőrmintákból.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
