A hím teknősöket is veszélybe sodorja az éghajlatváltozás
A klímaváltozás miatt szinte már csak nőstény levesteknősök élnek a Nagy-korallzátony északi részén.
Fotó: Wikipedia
Az ausztráliai Queensland keleti partjainál él a közönséges levesteknősök (Chelonia mydas) egyik legnagyobb populációja, melyhez 200000 fészkelő nőstény tartozik. Egy új tanulmány szerint a csoport nagy veszélyben lehet a hímek számának csökkenése miatt – számol be a Phys.org.
A legtöbb teknősfajnál a hőmérséklet, melyen a tojások kikelnek, meghatározza az egyedek nemét. A melegebb fészkekben több nőstény, míg a hűvösebbekben több hím kel ki. Már néhány fok eltérés is elég ahhoz, hogy felboruljon a nemek közti egyensúly.
A jelentés szerint azzal, hogy az előrejelzések szerint 2100-ra 2,6 Celsius-fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet, sok teknőspopulációt fenyeget majd a magas tojáspusztulás, illetve a csak nőstényekből álló generációk megjelenése.
Mivel az elásott tojások nemét nehéz megállapítani, a kutatók már kikelt példányok genetikáját vizsgálták. A csapat két olyan területet elemzett, ahol a közönséges levesteknősök fészkelnek – az egyik régió melegebb, míg a másik hűvösebb volt.
411 egyed tanulmányozása után a kutatók azt tapasztalták, hogy valamivel több a nőstény a mérsékeltebb térségben, a Nagy-korallzátony déli részén. Itt az élőlények 65-69 százaléka volt nőstény.
A Nagy-korallzátonytól északra, a melegebb területen viszont látványosan csökkent a hímek aránya: a legfiatalabb egyedek 99,1, míg a fiatal, de még nem kifejlett példányok 99,8 százaléka volt nőstény. A felnőtt egyedek esetében 86,8 százalékot tettek ki a nőstények.
Michael Jensen, a NOAA (US National Oceanic and Atmospheric Administration) munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint több mint két évtizede figyelhető meg a trend, hogy a melegebb régiókban több nőstény kel ki.
A szakértők úgy vélik, hogy vannak módszerek a helyzet orvoslására. A teknősfészkek közelében felállított árnyékoló sátrak például segíthetnek a hőmérséklet csökkentésében.
A közönséges levesteknősök védelme kiemelt feladat, hiszen a fajt már napjainkban is rengeteg tényező fenyegeti.
Vadászpilótákat megszégyenítő gyorsulást él át ez a pók
Az alig pár milliméteres ausztrál pávapókok eddig pazar színeikről és látványos udvarlási rítusukról voltak híresek, kiderült, hogy az ugrásukban is rekorderek.
A villámcsapás akár hasznos is lehet egy fának
Egyes nagy termetű trópusi fák számára a villámcsapás nem végzetes, hanem életadó.
Az Adélie-pingvinek évezredes múltját vizsgálták
A kutatás során mind a pingvinek egykori jelenlétének, mind pedig étrendjének nyomait feltárták.
Lepkegyűjteményekben követhető egy betegség terjedése
A múzeumi állatgyűjtemények, bár sokakban ellenérzéseket kelt a meglétük, rengeteg hasznos tudományos kutatást szolgálnak anélkül, hogy újabb példányokat kellene elpusztítani.
Ritka halászsasok érkeztek az Alföldre
Magyarországon csak kisszámban vendégeskednek ezek a csodálatos madarak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
