Újabb őstulok borjú született a Budakeszi Vadasparkban

A csöppség érkezésével együtt immár 4 egyedből áll a Budakeszin található őstulok-állomány, aminek köszönhetően a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepített állatokon kívül egy kivételes, kuriózumnak számító állatfajjal is testközelből ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A szemfülesebb látogatók talán már vethettek is egy-egy pillantást az újszülöttre az őstulkok kifutójának karámjában, annak ellenére, hogy anyja egyelőre még testével takargatja, és féltő gondoskodással védelmezi a kivételes szépségnek örvendő kisállatot.

A ma élő minden szarvasmarha-fajta ősét képviselő őstulok egy rendkívül ritka, mára már kihalt faj, amit több célirányos program kísérelt meg rekonstruálni az idők során. Az őstulkok újjáélesztésének folyamatába először az 1920-as években a Heck-testvérek vágtak bele, azonban a célhoz legközelebb jelenleg a Hortobágyi Nemzeti Park területén, Pentezugban 1997-ben létrehozott, minimális emberi beavatkozást igénylő rezervátumban folyó tenyésztési program áll, ahonnan három éve a Budakeszi Vadaspark őstulok bikája és két tehene is érkezett.

Az őstulok a párosujjú patások rendjébe, a tülkösszarvúak családjába tartozó kihalt faj, minden ma élő szarvasmarha-fajta őse. A hímeket bikának, a nőstényeket tehénnek, a szaporulatot borjúnak nevezik. Európa legnagyobb növényevője lehetett. 155-180 cm marmagassága, 700-1500 kg tömege, 80 cm-t is meghaladó szarva jóval meghaladja a ma élő legnagyobb bölények méreteit is. A nemek közti különbség nemcsak a test és a szarvak méretbeli eltéréseiben mutatkozik meg, hanem a szőr színe is jelentős különbséget mutat. Mindkét nemnél megfigyelhető az orr körvonalát követő fehér folt.

Kapcsolódó cikk: Kihalt fajok újraélesztésének dilemmája