Újabb őstulok borjú született a Budakeszi Vadasparkban
Nemrég egy rendkívül örömteli eseménynek lehettek tanúi a Budakeszi Vadaspark szakemberei: egy csodálatos, napsütötte hétköznapon ugyanis egy újabb őstulok borjú látta meg a napvilágot.
A csöppség érkezésével együtt immár 4 egyedből áll a Budakeszin található őstulok-állomány, aminek köszönhetően a Magyarországon őshonos és a Kárpát-medencébe betelepített állatokon kívül egy kivételes, kuriózumnak számító állatfajjal is testközelből ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A szemfülesebb látogatók talán már vethettek is egy-egy pillantást az újszülöttre az őstulkok kifutójának karámjában, annak ellenére, hogy anyja egyelőre még testével takargatja, és féltő gondoskodással védelmezi a kivételes szépségnek örvendő kisállatot.
A ma élő minden szarvasmarha-fajta ősét képviselő őstulok egy rendkívül ritka, mára már kihalt faj, amit több célirányos program kísérelt meg rekonstruálni az idők során. Az őstulkok újjáélesztésének folyamatába először az 1920-as években a Heck-testvérek vágtak bele, azonban a célhoz legközelebb jelenleg a Hortobágyi Nemzeti Park területén, Pentezugban 1997-ben létrehozott, minimális emberi beavatkozást igénylő rezervátumban folyó tenyésztési program áll, ahonnan három éve a Budakeszi Vadaspark őstulok bikája és két tehene is érkezett.
Az őstulok a párosujjú patások rendjébe, a tülkösszarvúak családjába tartozó kihalt faj, minden ma élő szarvasmarha-fajta őse. A hímeket bikának, a nőstényeket tehénnek, a szaporulatot borjúnak nevezik. Európa legnagyobb növényevője lehetett. 155-180 cm marmagassága, 700-1500 kg tömege, 80 cm-t is meghaladó szarva jóval meghaladja a ma élő legnagyobb bölények méreteit is. A nemek közti különbség nemcsak a test és a szarvak méretbeli eltéréseiben mutatkozik meg, hanem a szőr színe is jelentős különbséget mutat. Mindkét nemnél megfigyelhető az orr körvonalát követő fehér folt.
Kapcsolódó cikk: Kihalt fajok újraélesztésének dilemmája
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Három új nautiluszfajt fedeztek fel
A magyarul csigáspolipnak is hívott állatok közé ma már csak egy maréknyi faj tartozik, ám egykor igen elterjedtek voltak.
Újra megtelt vízzel a Debrecenhez közeli tó
A Vekeri-tó Debrecen közelében található. A környéken lakók kedvenc pihenőhelye 2022 nyarán az aszály miatt teljesen kiszárad. A téli csapadék azonban megtöltötte a tavat, ahogy a 2023. január végén készült felvételek is mutatják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
