A denevérek génjeiben rejtőzhet a hosszú élet titka
Egy új kutatásban a szakértők négy denevérfajt vizsgáltak.
Nagyfülű denevér
Fotó: Wikipedia
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb testű egy emlős, annál tovább él. A denevér a kivétel szabály alól. Egy új kutatásban a szakértők négy denevérfaj, a közönséges denevér (Myotis myotis), a nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii), a nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) és a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) 493 egyedét tanulmányozták.
A négy faj közül a közönséges denevér egyedei élnek a legtovább. Noha testméretük alapján a maximális élettartamuk négy év lenne, mégis 37 évet élnek. A szakemberek megállapították, hogy az emberekkel és egyéb állatokkal ellentétben ennek a denevérfajnak nem rövidülnek az úgynevezett telomerei az állat korának előrehaladtával.
A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakasz, vagyis a DNS-t „becsomagoló” makromolekula. Feladata, hogy megakadályozza a kromoszómavégek összetapadását, valamint, hogy a sejtosztódás során védje a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Ahogy a szervezet öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.
A kutatók két olyan gént is azonosítottak a közönséges denevérben, amelyeknek kulcsszerepe lehet az állat hosszú élettartamában. Az írországi University College Dublin biológusa, Emma Teeling, a tanulmány egyik vezetője szerint a denevéreknél megfigyelt molekuláris mechanizmusok jelenthetik majd az öregedést vizsgáló jövőbeli kutatások alapját.
A Nyugat-Európától egészen a Közel-Keletig honos közönséges denevér, valamint a vele közeli rokonságban lévő nagyfülű denevér telomerei nem rövidülnek. Ez arra utal, hogy a jelenség a Myotis nembe tartozó fajok jellegzetessége.
A denevérek közül egyébként a mindössze 4-8 grammosra megnövő Brandt-denevér várható élettartama a leghosszabb. Az ugyancsak a Myotis nembe tartozó állat 41 évig is élhet.
A csimpánzok összefognak egy közös ellenség ellen
Amikor más csoportok fenyegetik az embereket, összetartóbbá és együttműködőbbé válnak. Úgy tűnik, a csimpánzoknál sincs ez másként.
Hosszú idő után most került elő egy titokzatos madár a borneói esőerdőben
Száznyolcvan évvel azután, hogy utoljára látták a verébfélékhez tartozó titokzatos fekete szemöldökű madarat, a Malacocincla perspicillatát, helybéliek újra láttak és befogtak egy példányt a borneói esőerdőben - olvasható az MTI hírei között.
Hazánk színpompás madara, a gyurgyalag
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából film készül a kevéssé ismert Gönyüi-homokvidékről, amely különleges természetmegőrzési terület.
Helikopterrel térhetett haza egy csapat orangután
A koronavírus-járvány miatt óriási változás állt be a természetvédelmi projektekben is.
A hómezők vándorai
Hó borítja a Pilis vonulatait. A dermesztően hideg éjszakák alatt óriási jégfalak emelkednek a zúgókon, helyenként méteres jégcsapok lógnak a sziklákról.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
