Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese2022. január 23., vasárnap
Természet

Kristályszőnyeg a marsbéli tájon

National Geographic Magyarország

Egy hideg téli hajnalon különös látvány fogadta az arra járót a Vértes-alján fekvő gánti bauxitbányában.

Az elhagyott iparterület – máskor száraz, vörös por borította – katlanjában arasznyi vastag jégtűkristályok szőnyege fedi a talajt.

Csikorgó, fagyos volt a reggel, amikor fotós kollégánk a felhagyott gánti bauxitbányához tett kirándulást családjával. A vörös kő- és porsivatagban csak néhány csenevész bokor nő; a hajdan Magyarország nehéziparának húzóágazatát, az alumíniumgyártást tápláló katlan ma kietlen, marsbéli táj. Az egykori bányaüzem minden évszakban kedvelt helyszínt kínál a fotósoknak, ám az a téma, amely ezen a december végi hajnalon szó szerint Darányi Zsolt lába előtt hevert, a sokat tapasztalt természetjárót is meglepte.

„A talaj a megszokott vörös színű, ám a felszíne göröngyösebb volt, és alatta mintha csillogott volna valami. Ahogy lehajoltunk és közelebbről megnéztük, kiderült: arasznyi, jégből álló tűkristályok szőnyege húzódik a legfelső réteg alatt. A jég megemelte a talaj felszínét, és azzal együtt meglepően nagy köveket is. Ez a fagyos tünemény csak a vízszintes, sima területeken volt látható, s amint lejtőssé vált a talaj, hirtelen vége szakadt. Soha, még hasonlót sem láttam, pedig elég sokfelé megfordultam már” – idézte fel a látottakat Zsolt. Másnap hajnalban újra elzarándokoltak Gántra, hátha más fényviszonyok között jobb felvételeket tud készíteni a jelenségről, de addigra tönkretette azt az olvadás: a jégből készült „subaszőnyeg” szálai összekuszálódtak, az addig csillogó-villogó jégtűk kristályerdeje összeomlott.

Vajon mi ez a jelenség? Hol, milyen körülmények között, s ami a legfontosabb: hogyan és mi okból jön létre? Kérdéseinkkel a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (DE TTK) kutatóihoz fordultunk. Mint kiderült, ez a tünemény a Kárpát-medence tájékán nem túl gyakori, de korántsem ismeretlen. Neve is van: jégtűemelés.

„A képeken látható jelenség a felszínközeli periglaciális folyamatok csoportjába tartozik (periglaciális környezet: ahol a víz geomorfológiai hatását annak felszín alatti állandó vagy időszakos szilárd halmazállapota irányítja – a szerző). Ezek általában közvetlenül a felszínen vagy néhány deciméteres mélységig terjedően hatnak. Ezeknek a folyamatoknak a többsége lassú, és nagy területeket érinthetnek, de nem látványosan mennek végbe, elbújnak a talaj felső, vékony rétege, vagy az avar alatt” – magyarázta Balázs Boglárka, a DE TTK Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa, hogy miért találkozunk oly ritkán ezzel a jelenséggel.

A leginkább szembeötlő ilyenkor a fagy emelő hatása. A kövek, kavicsok a jobb hővezető-képességük miatt gyorsabban lehűlnek, mint az őket körülvevő, finomabb anyag, ezáltal jéglencsék vagy jéglemezek keletkezhetnek. Minthogy pedig a jég térfogata 9 százalékkal nagyobb, mint a vízé, így a képződő jég megemeli a fölötte található köveket, szemcséket. „A jégtűemelés esetében a jégkristályok szintén gyorsabban nőnek a kövek alatt, ezzel magyarázható, hogy a jégrostok a felszínre merőlegesen, lefelé nőnek. Méretük a pár millimétertől akár 10-15 centiméter nagyságig is terjedhet” – tudtuk meg Balázs Boglárkától.

„A jelenség függ a környező anyagoktól, elsősorban a talaj szerkezetétől, vízgazdálkodási tulajdonságaitól. Leggyakrabban vízfolyások, patakok mentén alakul ki, ahol porózus a talaj, ugyanakkor nagy a nedvességtartalma. Ezeken a feltételeken kívül kiemelt fontosságú a környezet hőmérséklete. Jégtűemelés akkor következik be, ha a talaj hőmérséklete fagypont felett, a levegő hőmérséklete pedig fagypont alatt van” – válaszolta kérdésünkre Lázár István egyetemi adjunktus, a DE TTK Meteorológiai Tanszékének munkatársa.

Ahhoz tehát, hogy ez a különös tünemény létrejöjjön, sok feltételnek kell egybeesnie, ami nem gyakori, ám a legkevésbé sem lehetetlen. A gánti jégtűemelést talán csak az teszi némiképp különlegessé, hogy már-már sivatagi környezetben, egy máskor csontszáraz bányakatlanban alakult ki. Darányi Zsolt elbeszélése alapján azonban érthetővé válik, hogyan jöhetett létre itt a jelenség. A fotós látogatása előtti napokban rengeteg eső esett, és decemberben szokatlanul enyhe volt az idő. Ekkor érkezett egy kemény hidegfront csikorgóan fagyos éjszakával, ami erősen lehűtötte az eső áztatta talaj felszínét. Az így átfagyott, murvás felső rétegből ekkor kezdtek lefelé nőni a vékony, oszlopszerű mértani formákba rendeződött jégkristályok, amelyek megemelték a terep felületét, rajta kisebb-nagyobb kövekkel.

A szakértőktől megtudtuk azt is, hogy a jégtűemelésnek nincs számottevő hatása az érintett terület növény- és állatvilágára, ám ha újra és újra bekövetkezik, akkor eróziós, talajromboló tényezőként jelentkezhet. „Olvadáskor a kövek, kavicsok alatti hézagokba oldalról finomabb anyag érkezik, így azok a korábbi helyükre már nem jutnak vissza. Ha mindez lejtőn történik, akkor a megemelt anyagot a gravitáció lefelé vonzza, így akár centimétereket is képes elmozdulni. Ha ez a fagyás-olvadás ismétlődik, akkor a jégtűemelés nagy tömegeket képes lassan lefelé mozgatni, s így jégtűs talajfolyás is kialakulhat” – részletezte a jelenség hatásait Balázs Boglárka.

A hazánkban megszokott időjárás normális körülmények között nem igazán kedvez a jégtűemelés kialakulásának. Nem lehetetlen azonban, hogy a klímaváltozás e tekintetben is újat hoz, és a korábbiaknál gyakrabban jön a tél közepi langyos esőkre hirtelen sarki hideg. Így nem kell csodálkoznunk azon sem, ha újra jégtűemeléssel találkozunk a gánti bánya máskor csontszáraz marsbéli táján.

Írta: Horváth Árpád, Fényképezte: Darányi Zsolt

Hozzászólások

Albánia alaposan rácáfolt az előítéletekre

Albánia alaposan rácáfolt az előítéletekre

Amikor elújságoltam a barátaimnak, hogy beülök az  autómba és elindulok körbejárni ezt az országot, leginkább két dolgot kérdeztek meg: Biztonságos? Nem nagyon rosszak ott az utak?

Elkerülhetők a vízi élőlények életét követelő balesetek

Elkerülhetők a vízi élőlények életét követelő balesetek

A repülésben a repülőre nézve végzetes egy madárral való ütközés, a hajózásban a cetek a szenvedő alanyok, ám a légi szabályozást át lehetne ültetni a hajózásra is.

A kabócák között vannak ártatlan szemérmesek, de károkat okozók is   

A kabócák között vannak ártatlan szemérmesek, de károkat okozók is   

Az alkalmazott rovartannal foglalkozó győri Havasréti Béla nyugalmazott agrozoológus ismeri a hazánkban előforduló, az agráriumban ismeretes élőlényeket a fonalféregtől a mezei pocokig.

Egy különleges téli madárvédelmi tevékenységekről

Egy különleges téli madárvédelmi tevékenységekről

A tél derekán végezhető madárvédelmi tevékenység az „elárvult” madárfészkek kiszedése. Az írásból kiderül miért is hasznos ez.

Bogarat tolláról

Bogarat tolláról

A világ legapróbb bogarai tollas szárnyakkal rendelkeznek, és igen különösen repülnek.

National Geographic 2022. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket