Szabina, Antonietta2020. október 27., kedd
Természet

2018. év rovara: az óriás-szitakötő

2018.02.18.Merkl Ottó
National Geographic Magyarország

A Magyar Rovartani Társaság 2011 óta választja ki az év rovarát. 2015 óta szavazni is lehet a jelöltekre a Magyar Természettudományi Múzeum blogján. Az idei győztes egy igazán elegáns és látványos rovar: az óriás-szitakötő.

Fotó: Újvári Zsolt

Mindhárom jelölt – az óriás-szitakötő (Anax imperator), a közönséges keringőbogár (Gyrinus substriatus) és a tavi molnárpoloska (Gerris lacustris) – vízhez kötődő rovar: életüknek legalább egy szakaszában (vagyis legalább lárvakorukban) vízben élnek.

Ismerős külső
Sok rovarcsoport – leginkább a bogarak és a kétszárnyúak rendje – rendkívül változatos; néha nehéz elhinni, hogy például a félcentis katicabogár vagy a tenyérnyi herkulesbogár rokonai egymásnak. A szitakötők azonban hozzájuk képest nagyon egységes felépítésűek, ráadásul a külsejük az átlagember számára is megszokott – bárki, aki horgászik, vízparton nyaral vagy patakok mentén kirándul, azonnal felismeri, ha szitakötőt lát.

Hím óriás-szitakötő
Fotó: Sámoly Attila

Az óriás-szitakötő – „hivatalosabb” magyar nevén zöld óriásacsa – a magyarországi szitakötőfajok közül a legnagyobbak közül való, és egyben az egyik legtermetesebb hazai rovar: testhossza 8, szárnyainak fesztávolsága 10 centiméter körüli. A természetben szabad szemmel vagy távcsővel is könnyen azonosítható: tora egyszínű zöld, a hím potroha világoskék, a nőstényé kissé zöldes, és mindkét ivar potrohának hosszanti középvonalában fekete sáv fut.

A szitakötők teste karcsú, erősen megnyúlt; lábaik kicsik és gyengék, csak kapaszkodásra valók; négy szárnyuk sűrűn erezett. Ha pihennek, szárnyaikat a testükre merőlegesen, vízszintesen tartják, vagy legfeljebb függőlegesen maguk felett összecsukják, de a repülő rovarok óriási többségéhez képest nem tudják hátrahajlítva laposan a testük fölé fektetni. A legtöbb rovar az azonos oldali szárnyait repülés közben összekapcsolja, így ezek a levegőben egységes felületként működnek; a szitakötők négy szárnya azonban egymástól függetlenül mozog.

Régi idők hírnökei
Ez igen ősi tulajdonság a rovarok között, ma már csak a szitakötőkre és a kérészekre jellemző. A karbon és a perm időszakokban, vagyis 360–250 millió évvel ezelőtt azonban az a rokonsági kör, ahová a szitakötők is tartoznak, fajokban sokkal gazdagabb és változatosabb volt. Akkoriban a légkör oxigéntartalma jóval meghaladta a mai értéket, ez pedig lehetővé tette, hogy a repülő rovarok nagyobbra nőhessenek. A szitakötőszerű amerikai Meganeuropsis és az európai Meganeura szárnyfesztávolsága 70 centiméter körüli lehetett – e varjú méretű állatok voltak a valaha élt legnagyobb repülő rovarok. A perm végi rettentő kihalási hullám azonban szinte nyomtalanul elsöpörte ezt a társaságot; közülük csak a szitakötők érték meg a jelenkort.

Az ősi csoportok máig fennmaradt tagjait „élő kövületeknek” is nevezzük. Az ilyen állatoknak a mai élővilágban már csak alárendelt szerep jut: általában szűk területekre vagy speciális élőhelyekre szorultak vissza, ahol vetélytársak híján – és nagy szerencsével – túlélték az elmúlt évmilliókat. Ám nem így a szitakötők! Ezek a rovarok remekül beilleszkednek a vizek mai élővilágába, és olyan helyeken, ahol nincsenek ragadozó halak, csúcsragadozónak számítanak – mert hiszen a szitakötők lárvaként és kifejlett rovarként is más állatokat fogyasztanak.

Légi akrobaták és lökhajtásos lárvák
A kifejlett szitakötők tökéletesen uralják a levegőt: négy, önállóan mozgatható szárnyukkal rendkívül ügyesen manővereznek, hiszen nem csak előre, hanem hátrafelé is tudnak repülni (erre az állatvilágban rajtuk kívül csak a kolibrik képesek), és ha kell, egy helyben lebegnek a levegőben. Áldozatukat hatalmas összetett szemükkel veszik észre, mely csaknem az egész fejüket beboríthatja, és akár 30 ezer elemi szemből is állhat. Repülés közben kapják el zsákmányukat – főleg legyeket, de akár más, kisebb szitakötőket is –, sőt néha ott is fogyasztják el; a levegőben párosodnak, sőt egyes fajok a petéiket is a levegőben szórják el.

Óriás-szitakötő petéző nőstény
Fotó: Tarján Gábor Zoltán

Az óriás-szitakötő azonban leszáll a víz felszínére, és potroha végével apró vágást ejt egy vízinövény szárán. A résbe helyezi a petéjét, melyből a kikelő lárva rögtön a vízbe jut. Ott egy-két évig fejlődik, és közben tizenhatszor vedlik.

Az óriás-szitakötő 5 centiméteresre is megnövő lárvája korántsem olyan gyors mozgású és parádés megjelenésű, mint a kifejlett rovar – inkább otromba külsejű, lomha víziszörnynek mondhatnánk. Általában mozdulatlanul les áldozatára; zöldes színével jól beleolvad a növényi törmelék alkotta környezetébe. Többnyire gyalogolva közlekedik, de néha hirtelen vizet présel ki a végbeléből, így rövid távra, lökésszerűen gyorsabban is eljut. Alsó ajkából könyökszerűen behajlítható és kinyújtható fogóálarca alakult, ezzel kapja el a rovarlárvákat, férgeket, vízicsigákat, de akár ebihalat és apró halakat is.

Átalakulás előtt az érett lárva egy meleg júniusi estén felkapaszkodik egy növény vízből kiálló részére. A hátán végigreped a bőre, majd a hasadékon át kibújik a felnőtt szitakötő. Ebben az állapotában nagyon kiszolgáltatott; az átalakulás azért zajlik éjszaka, hogy a nappal aktív madarak és más rovarevők ne találják meg. Szárnyai eleinte gyűröttek, de hajnalra folyadékot pumpál az erezetébe, így kifeszülnek, és kültakarója is megkeményedik. Mire feljön a nap, a kifejlett óriás-szitakötő már a levegőbe is emelkedik.

Az óriás-szitakötő nem különösebben érzékeny a víz minőségére, persze azért a jó állapotú, tiszta, természetes élőhelyeket kedveli. Az egész országban találkozhatunk vele, néha a vizektől távolra is elkóborol. Egyelőre nem fenyegeti a megritkulás veszélye, sőt Európában észak felé egyre inkább terjeszkedik.

Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Rovartani Társaság)

Hozzászólások

Ezek lettek 2020-ban a világ legjobb rovarfotói

Ezek lettek 2020-ban a világ legjobb rovarfotói

A Luminar Bug Photography Awards 2020-as győztesei közt gratulálhatunk Máté Bence második helyezésének is.

Milyen jövő vár a krillre?

Milyen jövő vár a krillre?

Az antarktiszi vizekben honos apró rákocska nemcsak az ökoszisztéma egyik alappillére, hanem egyre népszerűbb számos emberi felhasználásban is.

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Rekord emelkedést mutat a két madárfaj létszáma a nemrégiben elvégzett átfogó felmérés alapján.

A Kányavári-sziget hídja

A Kányavári-sziget hídja

A kis-balatoni Kányavári-szigetre ezen az igazán különleges vonalvezetésű, szép ívű, faszerkezetű hídon lehet eljutni.

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket