Bakonyi ritkaság az alpesi gőte
A farkos kétéltűek a szárazföldi gerincesek leghősibb képviselői, egyfajta átmenetet jelentenek a vízi és a szárazföldi életmód között. Ebbe a csoportba tartoznak a gőték, szalamandrák.
A hazánkban előforduló három gőtefaj legritkább képviselője az alpesi gőte (Triturus aplestris) az Északi-középhegység és a Bakony néhány pontján él. Nevének megfelelően, a magasabb hegyeket is kedveli, határainkon túl 3000 méteres magasságban is előfordul. A vízközeli élőhelyeket kedveli, így a lomberdő azon részén fordul elő ahol álló- vagy lassú folyású víz található. Az alpesi gőte a szárazon csak a sötétben mozog, napközben különböző rejtekhelyeken bújik meg, például mohapárnák, kövek, kidőlt fák alatt.
A nászidőszak során elsősorban a hűvösebb vizekben tanyázik, a lomberdőkben található tócsákban, kisebb tavacskákban. Az avatott szemlélő ebben az időszakban többek között a Déli-Bakony részét képező Kab-hegyen is találkozhat velük.
A gőték párzása meglehetősen bonyolult, a hím egy kis csomagot, ondócsomót helyez az aljzatra, a nőstény pedig kloákájával fölszippantja és testében megtermékenyíti és a petéket a víz alatti növényekre rakja.
Hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll a faj.
Írta és fényképezte: Ifj. Vasuta Gábor