2018. május asztrofotója: A Hold színesben
Azt gondolhatnánk, hogy égi kísérőnk kizárólag fekete-fehér világ. Vagy mégsem?
A választ Majzik Lionel adja meg számunkra egy asztrofotó segítségével. Ha valakit megkérdezünk a Hold színéről, a válasz valószínűleg az lenne, hogy szürke. A Holdról készült felvételeken azonban kitűnik, hogy nem pontosan így van. A fényképek színtelítettségének erőteljes növelésével előbújnak Holdunk lenyűgöző színei. Ezzel a módszerrel remekül elkülönülnek a változatos felszíni formák és talajtípusok.
Égi kísérőnk színeinek ilyen módon való megörökítéséhez alapos tervezés szükséges. A legmegfelelőbb időszak pont az, amikor a Hold talán a legérdektelenebb látvánnyal szolgál – vagyis telihold környékén. Miért érdektelen akkor, amikor a legnagyobb a fázisa és minden a szemünk elé tárul? A válasz inkább az esztétikai értékekben keresendő. Teliholdkor minden kráterre, hegységre és más egyéb holdi alakzatra magasabb szögben érkezik a napfény, ezáltal egy felülnézeti kép sokkal részletszegényebb lesz, ellenben akkor, amikor alacsonyabb szögben kapja a fényt és markáns árnyékkal látszódik – ezzel okozva a háromdimenziós élményt. Holdat nézni távcsőben mindig akkor érdemes, amikor növekvő vagy csökkenő fázist mutat. Jelen esetben az árnyékok és a háromdimenziós élmény hiánya segítség, hiszen úgy tárul a szemünk elé, mint egy torzításoktól mentes térkép.
A fényképet 2017. november 3-án este készítettem a pest megyei Tápióbicskéről, amikor a Halak csillagképben járó Hold 97 százalékos megvilágítottsággal uralta az égboltot. A Nikon D3300-as fényképezőgépem a 150/750 mm-es Newton távcsőhöz rögzítettem. A távcső és a fényképezőgép közé még 3-szoros fókusznyújtó lencsét is helyeztem, ezáltal 2250 mm-es fókuszt kaptam. A szűk látómező miatt nyolc részre osztottam a Holdat, mindegyik részt külön-külön rögzítettem.
Arra kellett figyelnem, hogy a Hold színét és részleteit nem lehet egy képen megörökíteni a légköri mozgások miatt. Két képet kellett készítenem (vagyis 2×8 darab képet): a színréteget és az éles részleteket tartalmazó fényképet. A színréteget nyers formátumban (RAW) kellett exponálnom 1/200 másodperces expozíciós időkkel. A RAW formátum előnye, hogy a képet, mint adatot rögzíti, és mint adat, tartalmazza az összes érzékelt színárnyalatot. A Hold részleteit viszont csak videók készítésével tudjuk élesen megörökíteni, ezáltal 8 darab egyenként kb. 7500 képkockát tartalmazó videót is készítettem, ezekből egy szoftver segítségével a legélesebb képkockákat válogattam ki és átlagoltam össze egyetlen képpé. Az elkészült képekből illesztettem össze a Holdat. Az utómunka végső és egyben legizgalmasabb fázisa volt, hogy az életlen, de színadatokkal rendelkező képet összeadjam a „szürke”, de éles telihold képével. Az eredmény a publikált kép, ami a színeket és a Hold részleteit egyaránt tartalmazza. A színek előcsalogatását a színréteget adó kép szaturációjának több lépésben történt növelésével értem el.
A színeket a talaj összetétele határozza meg. A kékes területek titánban gazdag régiókat jelentenek, ahol titánban és vasban szegényebb, ott narancsos színárnyalatokat látunk. Az enyhén rózsaszínes árnyalatok az alumínium jelenlétére utalnak.
További információk Majzik Lionel honlapján.