A klímaváltozáshoz is alkalmazkodnak a „zombikórt” terjesztő gombák

Az érintett kórokozók számos hangyafajt fenyegetnek világszerte.

Kép: David Hughes, Penn State
A zombikórt terjesztő gombák egykor szinte minden kontinensen jelen voltak, igaz, napjainkban is számos régióban előfordulnak. A kórokozók manapság a lóhangyafajok közel felét fenyegetik.
A rovarok a spórának való kitettség hatására betegednek meg. A fertőzés után a kórokozó átveszi az irányítást a gazdatest felett, és szép lassan elkezdi belülről felfalni az áldozatot.
A fertőzést követően a gomba arra kényszeríti a hangyát, hogy egy fára felmászva annak egy levelébe vagy gallyába kapaszkodjon. Miután a rovar elpusztult, a testéből felszabadulnak a spórák, amelyek aztán a fáról indulva újabb áldozatokat betegítenek meg.
„A trópusi területeken a zombihangyák levelekre harapnak rá, a mérsékelt területeken viszont gallyakra vagy fakéregre” – nyilatkozta David P. Hughes, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa.
A kutató és kollégái arra gyanakodtak, hogy ennek oka az lehet, hogy a mérsékelt régiókban több a lombhullató, így az őszi és a nyári hónapokban nem lenne elég levél a gombák szaporodásához. A trópusi térségekben ugyanakkor rengeteg az örökzöld, ezért ezeken a területeken kifizetődő a levelekre pályázni.
Bár mára Európában nem találni zombihangyákat, azonosítottak már olyan kövületet, amely fertőzött rovar maradványait tartalmazta. Egy 47 millió éves németországi fosszília például egy levélbe kapaszkodó rovart őrzött meg. A kutatók szerint ekkoriban az érintett térséget örökzöld fák borították, és feltételezhető, hogy a helyi zombihangyák mind levelekbe kapaszkodtak.
Idővel azonban az éghajlat hűvösebbé vált, ez pedig elősegítette a lombhullatók elterjedését. A zombikórt okozó gombának így új módszert kellett találnia a fennmaradásra.
A természetes kiválasztódás hatására végül megjelent egy új gombacsoport, amelynek tagjai nem a fák leveleire, hanem a gallyakra és a fakéregre irányították áldozataikat.
Az új kutatásban a szakértők három régióban vizsgálták meg a zombihangyák viselkedését, hogy igazolják hipotézisüket. A kutatás alátámasztotta elképzeléseiket, sőt, a mérsékelt területeken azt is felfedezték, hogy a legtöbb megfertőzött hangya csáprágója mellett végtagjaival is belekapaszkodik a gallyakba.
Hughes úgy véli, hogy a mérsékelt régiókban élő gombák 40-20 millió évvel ezelőtt hagyhattak fel a levelek használatával. Könnyen elképzelhető, hogy a gallyakra és fakéregre való kapaszkodás az evolúció során egymástól függetlenül több helyen és más-más időszakokban is kialakult.