Angéla, Angelika2023. január 27., péntek
Természet

Százéves erdők Magyarországon

2018.06.04.Erdélyi Ilona
National Geographic Magyarország

Minél idősebb egy erdő, annál inkább várható, hogy gazdag élővilágnak ad otthont, sőt turisztikai vonzerejük sem lebecsülendő.

Fotó: Gálhidy László

Ki ne részesítené előnyben kirándulásai során a vadregényes tájakat, melyek külön színfoltjai lehetnek az öreg erdők, mesebeli formájú és méretű fákkal. A WWF tölgyerdők természetvédelmi kezelését megalapozó nemzetközi projektjéhez kapcsolódva a magyarországi „százéves” erdőkkel ismerkedhetnek meg.

Őserdők, öreg erdők, fiatal vadonok
Az erdőgazdálkodás évszázadai során az őserdők szinte teljesen megsemmisültek Európában. Mivel a száz-százhúsz év körüli fák – tölgyek esetén körülbelül 150 év – ipari szempontból már gyakran veszítenek értékükből, az általános gyakorlat szerint ennél idősebb fákból álló erdőket csak kivételesen őriznek meg a tulajdonosok, a kezelők. Európa nagy részén ezért nem találunk olyan tájat – a védett területeket is beleértve – ahol százévesnél idősebb erdőkből sok lenne. A százötven éves állomány igen ritka, pedig természetvédelmi szempontból az erdő ekkortól kezd lassan, fokozatosan egyre értékesebb élőhelyek rendszerévé válni. Megjelennek a lábon elpusztult idős fák; egy részük le is dől az erdő aljzatára, hogy lassan korhadó fekvő holtfaként egyre több növény-, állat- és gombafajnak adjon életteret. Megnyílik a lombsátor; lékek alakulnak ki, és a beáradó fényben az erdő elkezdi felújítani magát a helyben termő magokból. Olyan mikroélőhelyekkel gazdagodik az erdő, mint az odúk, a vastag, száraz ágak vagy a széltől kifordított fák gyökértányérjai, és olyan fajoknak ad otthont, mint a fehérhátú harkály, a fekete gólya vagy az orrszarvúbogár, amelyek fiatalabb állományokban még nem találják meg életfeltételeiket. Ahogyan az erdő változatosabbá, „vadonszerűbbé” válik, úgy jelenik meg az a színes formavilág, amelyért a mai lelkes természetfotósoknak már hatalmas utakat kell megtennie. A 2017-ben magyarországi és olasz partnerszervezetek együttműködésében indított Life4Oak Forests projekt fő célja az idősebb erdőkre jellemző mikroélőhelyek kialakítása erdészeti és más speciális eszközökkel, a természetvédelmi kezelés részeként. Nem titkolt cél, hogy néhány tölgyerdőnk kicsit vadregényesebbé váljon, és ezáltal növekedjen mind a természetvédelmi értékük, mind a turisztikai vonzerejük.

Fotó: Frank Tamás

Tulajdon, védettség, természetesség
Magyarországon mintegy százhúszezer hektár százéves vagy annál idősebb erdő található. A természetes eredetű erdők nagyjából tizede tartozik ide. Ez a mérték megfelel a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás alapján várhatónak, ahol a hozamszabályozás érdekében a korosztályoknak egyensúlyban kell lenni, különben bizonyos időszakokban hiányozhat a kitermelhető famennyiség. E kor felett azonban már drasztikus csökkenést láthatunk. Százhúsz éves erdőből már csak negyedannyi van, százötvenesből pedig alig párezer hektár. A százévesnél idősebb erdők öthatoda állami kezelésben van, egyhatodát magántulajdonosok birtokolják. Védettség alatt áll ezen idősebb erdők valamivel több mint fele, egyhatoduk ugyanakkor még a Natura 2000 hálózatnak sem része. A természetességi mutatóik alapján a százéves erdők több mint 90 százaléka az erdőtörvény által definiált első három természetességi kategória része: ezek a természetes, a természetszerű, illetve az ún. származék erdők.


Tölgymatuzsálem Fotó: Frank Tamás

A legtöbb százéves vagy annál idősebb erdő főfafaja a tölgy. Négy tölgyfaj – a kocsánytalan, a kocsányos, a cser- és a molyhos tölgy – jellemzi ezeket. Összesen mintegy hetvenezer hektárt borít az országban idős tölgyállomány a síkságoktól az alacsonyabb hegyvidékekig. Az erdőirtás következtében idős erdőből a legnagyobb hiány a síkságokon jellemző. A hegyvidékek magasabb régiói jobban átvészelték a történelem viharait, így az errefelé uralkodó bükkerdők jobban megmaradtak: harmincezer hektárnyi idősebb bükkössel rendelkezünk. Természetesen a legtöbb őshonos fafajunk is könnyen eléri a százéves kort – gondoljunk például a több száz évet megélt, egy-egy település büszkeségeként álló hársakra. Az olyan erdők, ahol egyéb fafajok adnak százéves állományt – például a gyertyán, az erdei fenyő vagy a különféle exóták – ezért szükségszerűen kisebb területet borítanak, és jellemzően emberi hatásra jönnek létre.

Hol találkozhatunk százéves erdőkkel?
Az idősebb erdők fele a nagyobb védett területekhez – például nemzeti parkokhoz vagy tájvédelmi körzetekhez kapcsolódik. A Duna-Ipoly és a Bükki Nemzeti Park egyenként több mint tízezer hektár százévesnél idősebb erdővel rendelkezik. Négy-ötezer hektár található a Zemplénben, a Vértesben és a Mecsekben, két-háromezer hektárnyi idős erdő pompázik a Budai-hegységben, az Őrségben, a Mátrában és a Bakonyban. Sok kisebb, néhány száz vagy néhány tízhektáros darabka pedig szétszórtan, az ország más védett területein található.

Fontos kiemelni, hogy sok város – például Miskolc, Pécs, Esztergom vagy Kőszeg – körül vannak jelentős, ötszáz hektárt meghaladó idősebb erdők, amelyek kirándulóerdőkként szolgálnak. Budapesten a II., III. és XII. kerületekben található összesen több mint hatszáz hektárnyi százévesnél idősebb erdő – ezek legismertebb állományai a Normafa környékén csoportosulnak. A híres Debreceni Nagyerdő – hazánk legelső, kétszáz hektárnyi védett területe – ma már ritkaságszámba menő idős, alföldi kocsányos tölgyes erdőket foglal magába. Turistakörökben jól csengő nevű települések, mint Bükkszentkereszt, Felsőtárkány, Gánt, Nagybörzsöny vagy Diósjenő. Kemence és Perőcsény határában terül el hazánk legnagyobb, fokozottan védett, érintetlen erdőterülete, a Csarna-völgy, ahol ugyancsak nagyobb kiterjedésű, száz évesnél idősebb tölgy- és bükkállományokat fedezhetünk fel.

Erdőgazdálkodás, természetvédelmi erdőkezelés
A százéves erdők nagy részében hagyományos – ún. vágásos üzemmódú – erdőgazdálkodás folyik. Vagyis a megszokott vágáskorokat figyelembe véve egy-két évtizeden belül kitermelés vár rájuk. Ezzel azonban megszűnnek létezni, mint különlegesen gazdag élőhely. Újabb száz esztendő kell ahhoz, hogy a korábban említett mikroélőhelyek, szerkezeti elemek ismét kialakuljanak, és vele együtt visszatérjenek az érzékenyebb, speciálisabb igényű fajok is. A százévesnél idősebb erdők jóval több mint fele vágásos és átmeneti üzemmódú kezelés alatt áll – ez nyolcvanezer hektár, amelynek csaknem a fele védett területre esik. Örökerdőként, természetközeli erdőgazdálkodási módszerekkel csak háromezer hektárt kezelnek – jóllehet, védett területeken leginkább ilyen módon lehet hosszú távon biztosítani a fenntartható fahasználatot. A fák szálankénti vagy csoportos kitermelése esetén az erdő képe változatlan marad. Harmincezer hektárnyi olyan százéves erdő van ugyanakkor, ami nem szolgál faanyagtermelést. Ide tartozik többek között néhány különleges erdőrezervátum is, amelyeket régóta érintetlen, nagyon idős erdők területén jelöltek ki. Ezek olyan állományok, sokszor főúri vadászterületek maradványai, melyek közül nyolc – például a Kékes, a Szalafői őserdő vagy a Kunpeszéri Tilos erdő – európai szinten is figyelemre méltó, az eredeti őserdőszerű állapotokat tükrözi. A hazai őserdőszerű állományok közül azonban egyedül a Kékes tekinthető valódi őserdőnek.

Mit tehetünk a száz évnél idősebb erdőkért?
Védett területeken – különösen a nemzeti parkok magterületein – növelni kellene az érintetlen, korosodó erdők arányát. Ám fiatalabb erdőkben is el lehet kezdeni a természetes erdőszerkezet kialakítását, segítve ezzel a természetnek, hogy az élővilág túlélését ne csak az itt-ott megmaradt öreg erdők biztosítsák. Az erdőket fenyegető veszélyek – köztük a klímaváltozás – szorításában kulcsszerepet kap az erdei életközösség valamennyi elemének megóvása, amely a megfelelő erdőgazdálkodási, erdőkezelési módszerek kialakításával kezdődik. A projekt keretében ezen dolgoznak a résztvevő szervezetek.

Hozzászólások

Téli szökőkút a Bükkben

Téli szökőkút a Bükkben

2023-ban a januári sok eső és enyhe idő hatására a hónap második felében föltört a Vöröskő-forrás vize.

A poligámia kevesebb káros mutációval jár – a madaraknál

A poligámia kevesebb káros mutációval jár – a madaraknál

Számos mongám és poligám életmódú madárfaj génelemzése alapján következtettek erre a kutatók.

2023 emlőse egy igazi „földmunkás”

2023 emlőse egy igazi „földmunkás”

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

2,7 kilós óriásvarangy

2,7 kilós óriásvarangy

Az Ausztráliába behurcolt állatfaj egy gigantikus példányát siketült Queensland területén befogni.

A mutáns virág, ami elvesztette számolási képességét

A mutáns virág, ami elvesztette számolási képességét

A Vénusz légycsapója annak hatására csapja össze a módosult levele két oldalát, ha a benne lévő érzőszőrökből legalább kettőt megérint a rajta sétáló légy.

National Geographic 2023. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

12 990 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket