Invazív varangy fenyegeti a madagaszkári élővilágot
Az élőlény a helyi kulcsragadozókat, és így az egész ökoszisztémát veszélyezteti.
Kép: Wikipedia
A közönséges ázsiai varangy (Duttaphrynus melanostictus) viszonylag új vendégnek számít Madagaszkáron, igaz, néhány év alatt így is gyorsan elterjedt a szigeten. A tudósok régóta tudják, hogy a varangyhoz hasonló invazív fajok komoly fenyegetést jelenthetnek az őshonos élőlényekre. Egy új kutatás szerint ugyanakkor a Madagaszkáron megjelent állat jóval veszélyesebb a vártnál – írja a Live Science.
A ragadozók és prédák közti harcban utóbbiak számos védelmi mechanizmust alakítottak ki. Egyes fajok például mérgek segítségével igyekeznek távol tartani a veszélyforrásokat. Bizonyos ragadozókban ezért egyfajta ellenállás alakult ki a környezetükben előforduló toxikus anyagokkal szemben.
Az ökoszisztémában hirtelen megjelenő mérgező fajokhoz azonban nem tudnak alkalmazkodni a ragadozók.
A szakértők korábban úgy vélték, hogy mivel a madagaszkári állatokban kifejlődött az ellenállás a helyi mérgezőkkel szemben, a közönséges ázsiai varangy sem jelenthet számukra kihívást. A Benjamin Michael Marshall, a Bangor Egyetem ökológusa által vezetett csapat új eredményei viszont egészen mást mutatnak.
Az elemzés azt mutatta, hogy egy rágcsálót leszámítva egyik élőlény sem rendelkezik azzal a mutációval, amely segíthet a varangyok mérgének semlegesítésében.
A szakértők szerint a varangy egy időzített bomba a madagaszkári élővilágban. Hogy mi is vár a területre, azt egy másik sziget, Ausztrália példája mutathatja meg. Ide az 1930-as években telepítették be az óriásvarangyokat (Rhinella marina) azzal a céllal, hogy megfékezzék a kártevőket. Bár a varangyok valóban segítettek a rovarok visszaszorításában, rendkívül gyors szaporodásba kezdtek, és az őshonos ökoszisztémát is veszélybe sodorták.
Wolfgang Wüster, az új tanulmány társszerzője szerint Ausztráliában a varangyok betelepítése a kulcsragadozók eltűntetésével komoly károkat okozott az élővilágnak. A szakértő hozzátette, hasonló vár Madagaszkár ökoszisztémájára is, hiszen a helyi ragadozók nem képesek elég gyorsan megfelelő védekezést kifejleszteni az invazív élőlények mérge ellen.
A csapatban élő állatok tovább élnek
Egy új kutatás szerint azok az emlősök, amelyek csapatokban élnek, általánosságban véve hosszabb életűek, mint a magányosak.
Engedély nélküli oroszlánfarmok Dél-Afrikában
Az oroszlántenyésztés engedélyekkel sem etikus, de egyelőre nem sikerült véget vetni az állatkínzó gyakorlatnak Dél-Afrikában.
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
