Invazív varangy fenyegeti a madagaszkári élővilágot
Az élőlény a helyi kulcsragadozókat, és így az egész ökoszisztémát veszélyezteti.
Kép: Wikipedia
A közönséges ázsiai varangy (Duttaphrynus melanostictus) viszonylag új vendégnek számít Madagaszkáron, igaz, néhány év alatt így is gyorsan elterjedt a szigeten. A tudósok régóta tudják, hogy a varangyhoz hasonló invazív fajok komoly fenyegetést jelenthetnek az őshonos élőlényekre. Egy új kutatás szerint ugyanakkor a Madagaszkáron megjelent állat jóval veszélyesebb a vártnál – írja a Live Science.
A ragadozók és prédák közti harcban utóbbiak számos védelmi mechanizmust alakítottak ki. Egyes fajok például mérgek segítségével igyekeznek távol tartani a veszélyforrásokat. Bizonyos ragadozókban ezért egyfajta ellenállás alakult ki a környezetükben előforduló toxikus anyagokkal szemben.
Az ökoszisztémában hirtelen megjelenő mérgező fajokhoz azonban nem tudnak alkalmazkodni a ragadozók.
A szakértők korábban úgy vélték, hogy mivel a madagaszkári állatokban kifejlődött az ellenállás a helyi mérgezőkkel szemben, a közönséges ázsiai varangy sem jelenthet számukra kihívást. A Benjamin Michael Marshall, a Bangor Egyetem ökológusa által vezetett csapat új eredményei viszont egészen mást mutatnak.
Az elemzés azt mutatta, hogy egy rágcsálót leszámítva egyik élőlény sem rendelkezik azzal a mutációval, amely segíthet a varangyok mérgének semlegesítésében.
A szakértők szerint a varangy egy időzített bomba a madagaszkári élővilágban. Hogy mi is vár a területre, azt egy másik sziget, Ausztrália példája mutathatja meg. Ide az 1930-as években telepítették be az óriásvarangyokat (Rhinella marina) azzal a céllal, hogy megfékezzék a kártevőket. Bár a varangyok valóban segítettek a rovarok visszaszorításában, rendkívül gyors szaporodásba kezdtek, és az őshonos ökoszisztémát is veszélybe sodorták.
Wolfgang Wüster, az új tanulmány társszerzője szerint Ausztráliában a varangyok betelepítése a kulcsragadozók eltűntetésével komoly károkat okozott az élővilágnak. A szakértő hozzátette, hasonló vár Madagaszkár ökoszisztémájára is, hiszen a helyi ragadozók nem képesek elég gyorsan megfelelő védekezést kifejleszteni az invazív élőlények mérge ellen.
Egy rejtőző szőlőhegyi kápolna
Káptalantóti és Mindszentkálla határán, a Káli-medence nyugati részén bújik meg a kevéssé ismert, szinte már meseszerűnek tűnő Bács-hegy. A tetején varázslatos kis kápolna emelkedik, amely nem csupán a túrázók kedvenc célpontja.
Albánia alaposan rácáfolt az előítéletekre
Amikor elújságoltam a barátaimnak, hogy beülök az autómba és elindulok körbejárni ezt az országot, leginkább két dolgot kérdeztek meg: Biztonságos? Nem nagyon rosszak ott az utak?
Elkerülhetők a vízi élőlények életét követelő balesetek
A repülésben a repülőre nézve végzetes egy madárral való ütközés, a hajózásban a cetek a szenvedő alanyok, ám a légi szabályozást át lehetne ültetni a hajózásra is.
A kabócák között vannak ártatlan szemérmesek, de károkat okozók is
Az alkalmazott rovartannal foglalkozó győri Havasréti Béla nyugalmazott agrozoológus ismeri a hazánkban előforduló, az agráriumban ismeretes élőlényeket a fonalféregtől a mezei pocokig.
Egy különleges téli madárvédelmi tevékenységekről
A tél derekán végezhető madárvédelmi tevékenység az „elárvult” madárfészkek kiszedése. Az írásból kiderül miért is hasznos ez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
