Invazív varangy fenyegeti a madagaszkári élővilágot
Az élőlény a helyi kulcsragadozókat, és így az egész ökoszisztémát veszélyezteti.
Kép: Wikipedia
A közönséges ázsiai varangy (Duttaphrynus melanostictus) viszonylag új vendégnek számít Madagaszkáron, igaz, néhány év alatt így is gyorsan elterjedt a szigeten. A tudósok régóta tudják, hogy a varangyhoz hasonló invazív fajok komoly fenyegetést jelenthetnek az őshonos élőlényekre. Egy új kutatás szerint ugyanakkor a Madagaszkáron megjelent állat jóval veszélyesebb a vártnál – írja a Live Science.
A ragadozók és prédák közti harcban utóbbiak számos védelmi mechanizmust alakítottak ki. Egyes fajok például mérgek segítségével igyekeznek távol tartani a veszélyforrásokat. Bizonyos ragadozókban ezért egyfajta ellenállás alakult ki a környezetükben előforduló toxikus anyagokkal szemben.
Az ökoszisztémában hirtelen megjelenő mérgező fajokhoz azonban nem tudnak alkalmazkodni a ragadozók.
A szakértők korábban úgy vélték, hogy mivel a madagaszkári állatokban kifejlődött az ellenállás a helyi mérgezőkkel szemben, a közönséges ázsiai varangy sem jelenthet számukra kihívást. A Benjamin Michael Marshall, a Bangor Egyetem ökológusa által vezetett csapat új eredményei viszont egészen mást mutatnak.
Az elemzés azt mutatta, hogy egy rágcsálót leszámítva egyik élőlény sem rendelkezik azzal a mutációval, amely segíthet a varangyok mérgének semlegesítésében.
A szakértők szerint a varangy egy időzített bomba a madagaszkári élővilágban. Hogy mi is vár a területre, azt egy másik sziget, Ausztrália példája mutathatja meg. Ide az 1930-as években telepítették be az óriásvarangyokat (Rhinella marina) azzal a céllal, hogy megfékezzék a kártevőket. Bár a varangyok valóban segítettek a rovarok visszaszorításában, rendkívül gyors szaporodásba kezdtek, és az őshonos ökoszisztémát is veszélybe sodorták.
Wolfgang Wüster, az új tanulmány társszerzője szerint Ausztráliában a varangyok betelepítése a kulcsragadozók eltűntetésével komoly károkat okozott az élővilágnak. A szakértő hozzátette, hasonló vár Madagaszkár ökoszisztémájára is, hiszen a helyi ragadozók nem képesek elég gyorsan megfelelő védekezést kifejleszteni az invazív élőlények mérge ellen.
Kiderült, a hangyának is van teje
Persze ne olyat képzeljünk el, mint az emlősállatoké, ám a feladatát és összetételét tekintve ahhoz igencsak hasonló.
Ez a kétéltű élete nagyobb részét a föld alatt tölti
Él hazákban egy békafaj, amely élete nagy részét a föld alatt tölti. Ő a barna ásóbéka (Pelobates fuscus).
A gepárdok világnapja – december 4.
December 4-én tartják a gepárdok világnapját, amelynek célja megakadályozni, hogy a gepárdok a kihalás felé vezető úton is a rájuk jellemző sebességgel száguldjanak.
A madárvonulás rekorderei
A madarak vonulása már régóta ámulatba ejti az embereket, eltűnésük titka mindig is izgatta mind a tudomány mind az átlagember fantáziáját. A gyűrűzés előtt csak feltételezések voltak arról, hol lehetnek azok a madárfajok, melyek a tél beálltával eltűnnek költőhelyükről.
Szavazhatunk az Év természetfotósa közönségdíjára
A Londoni Természettudományi Múzeum évente megrendezi
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
