Aranylilék a Somlónál

Tavasszal hatalmas vizek voltak mindenfelé a Marcal mentén. Márciusban a már csatornázott folyóparton mentem végig egy tizenöt kilométeres szakaszon, a szám tátva maradt, mikor láttam, hogy összefüggő víz borította a területet.
Egy másik alakalommal, ugyanott, mikor egy barátom látogatott meg, terepjáróval se tudtunk átjutni a vasi oldalra. Nyáron újra nagy esők jöttek, akkor a Felső-Nyirádi erdőbe indultam erdei tavakat keresni. Természetesen ilyenkor motorral járja be az ember a területet, hogy hatékonyabb legyen az akció. Egy nyiladékon épp bepillantva feltűnt a robogóról egy meseszép tó. Időszakos vízállás, ilyen lehetett ez mindig jó pár éve, mikor az évszakok nem csúsztak még össze.

Uzsa, Mese-tó

További kora tavaszi élmény, amely Vas megyében egy lőtér menti erdőszélen ért: a vaddisznótúrásokban hatalmas pocsolyák álltak, sáros szélein nagy számban virágzott az aprócska, csak avatott szemlélőnek kijáró forrásfű.
Visszakanyarodva a címhez, Karakószörcsök határban olyan belvizek jelentek meg márciusban, hogy aranylilék (Pluvialis apricaria) több százas csapatban vonultak itt. Nagy meglepetés ért, mikor naponta kijártam hozzájuk és a környéken teleszkópozva, nem csak a megszokott helyen, hanem a mindenfelé százas bandákban repültek. Nyilvánvalóan azokon a vizeken tanyáztak, amelyek még terepjáróval is elérhetetlenek voltak.
A faj nem költ hazánkban, csak átvonul, mikor északi költőhelyei felé halad. Jellemzően az ország keleti felének vonulója, vidékünkön sokkal inkább szórványos. Nem ez történt 2018 tavaszán, a sok csapadéknak köszönhetően. Aprócska madár, a földön szinte gurul megiramodásuk közben. Kora tavasszal nászruhások is akadnak köztük, mint egy a felvételen is látható. A nyugalmi ruhások is nagyon szépek, hiszen az arany futtatás a testűk felső részen a természet egyik csodája. Természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Írta és fényképezte: Ifj. Vasuta Gábor