Mikroműanyagok tömkelege a tengerparti homokban
A felszínen köbméterenként 130 ezer műanyagtöredéket, a felszín alatt 5300 műanyagrészecskét találtak a kutatók.
Fotó: Profimedia
Az Exeteri Egyetem kutatói 60 centiméteres mélységben, a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) és álcserepesteknős (Caretta caretta) homokba ásott fészkeinek közelében Ciprus tengerpartjain találtak műanyagrészecskéket. A legjobban szennyezett terület a dél-kínai Kuangtung tartomány partjainál volt.
„Tizenhét fészekrakó helyről gyűjtöttünk mintákat és minden tengerparton, minden mélységi szinten találtunk mikroműanyagot” – mondta Emily Duncan, a Cornwallban lévő Exeteri Egyetem munkatársa.
A mikroműanyag befolyásolhatja a környezetet. Például a keltetési idő alatti hőmérséklet hatással van a kikelő állat nemére, melegebb környezetben gyakoribb a nőstény teknős. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, milyen hatással van a mikroműanyag a teknőstojásokra -olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A kevesebb mint 5 milliméter átmérőjű mikroműanyag számos forrásból eredhet, többek között kidobott és darabjaira esett műanyagból, kozmetikumból származó mikroszemcsékből és ruhákból származó mikrorostokból.
„A kínai strandokkal ellentétben, ahol a legtöbb mikroműanyagot találtak, a ciprusi partok ipari területektől távol vannak és nem fordul meg itt nagy embertömeg” – mondta Brendan Godley, az egyetem tengervédelmi stratégiáért felelős munkatársa.
„Úgy tűnik tehát, hogy a mikroműanyag az óceán áramlataival érkezik. Ebben az esetben elemzésünk azt sugallja, hogy nagy része a Földközi-tenger keleti részéről származik. Igaz ez a nagy műanyagdarabokra is, amelyekből sokat találtak Ciprus partjainál” – fejtette ki a szakértő.
Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a tengerpartok a tengeri mikroműanyag szennygödreiként működnek.