Instant túra és terepfutás a Budai-hegységben és a Pilisben

Kilátás a Remete-hegyről

Ezen kihívások – a VérKör alkotói gárda frappáns névválasztása – az azonnal teljesíthető megmérettetések szinonimájaként kerültek be a köztudatba. Országos szinten számos tájegységünkön megtalálhatóak immár, pl: Bükk Kör, Alföld Kör, VérKör, Mátra Kör.

A Szénás Kör azon instant túrák és terepfutások körét bővíti, melyek arra hivatottak, hogy kiszolgálják az egyre növekvő igényeit a rugalmas rajtolási lehetőséggel bíró, egyéni erőnlét próbáját lehetővé tevő gyalog illetve futó túra megmérettetések szerelmeseinek. Perl Gergely, a Szénás Kör ötletgazdájaként hívta életre ezt a kezdeményezést a Budai-hegység ölelésében fekvő Solymáron.

Tapasztalt túrázóként mindig örömmel figyelek fel azokra a kezdeményezésekre, amelyek jó szervezői háttérrel és remek útvonallal népszerűsítik a szabadtéri sportok ezen fajtáit. A névadó Nagy-Szénás, mint földrajzi terület szépségéről egyébként is ódákat zengenek, így mindenképpen részese szerettem volna lenni az élménynek.

Nagy-Szénás

A szenaskor.hu oldalon tájékozódva minden lehetséges információt megkaptam, amely egy induló számára kérdésként felmerülhet. A 2018. június 3. óta elérhető megmérettetést 2 távon lehet teljesíteni: a rövidebb táv 31 km, 895 m szintemelkedéssel, míg a nagy távon 75 km-t és 2175 m emelkedést kell legyűrnie a vállalkozó szelleműeknek. Mindkét távon van gyalogos és futó kategória, amelyek csak a szintidőben, azaz a teljesítésre rendelkezésre álló időben térnek el egymástól. A szintidő meghatározása a szervezőkön múlik és a sikeres teljesítéshez ezen időn belül kell beérni a célba.

Az online regisztrációt és nevezést követően túratársammal egy kellemes időjárással kecsegtető szombati reggel indultunk útnak. A kis távra neveztünk gyalogos kategóriában, melynek teljesítésére 9 óra állt a rendelkezésünkre. Ez egy nagyon baráti szintidő 31 kilométerre, melyben kiütközik a szervezők jóindulata és a szándék, hogy minél több embert kicsalogassanak a természetbe. Az ajánlott felszerelésen túl (izolácós fólia, személyes okmányok, elegendő víz és élelem, QR-kód leolvasására alkalmas mobiltelefon, mobilnet, időjárásnak megfelelő öltözet, térkép vagy ha rendelkezel gps navigációs készülékkel akkor ehhez letölthető gps track, készpénz, itiner azaz útvonalleírás, fejlámpa) csere zoknit, esőkabátot és a még mindig erősen tűző nap elleni védekezéshez napszemüveget és fehér sapkát is becsomagoltam.

Solymáron a rajthelyként szolgáló művelődési ház ablakában elhelyezett QR-kód leolvasásával máris megkaptuk a visszaigazolást arról, hogy elindultunk a túrán. Fontos kellék a QR –kód olvasására alkalmas mobiltelefon, amelyhez mobilinternet elérhetőségre is szükség van. A kód beolvasása után begépeltük a nevezéskor kapott számkódot és nevünk máris felkerült a szervezők honlapjára, ahol élőben lehet követni az éppen teljesítők aktuális pozícióját.

Rét az Alsó-Jegenye-völgyben

Vízesés az Alsó-Jegenye-völgyben

Kellemes tempóval indultunk el az akkor még erősen felhős időben. A solymári vár felé vezető úton, egy széles mezőt átszelve gyönyörködtünk az ébredező tájban. Hamarosan elértük az Alsó-Jegenye-völgyet, mely fahidakkal, látványos homokkő-formációval vált a környékbeli kirándulók kedvelt helyévé. Itt található a Budai-hegység legnagyobb vízesése, amely 5 méteres magasságból zúdul le a völgyet hosszában átszelő patakba. Tovább haladva a Remete-hegyről látványos panorámát nyújtó kilátás fogadott az alattunk elterülő Remete-szurdokra és a környező vidékre. Itt kissé technikás a terep, de gyökerek és fák segítik a megkapaszkodást, így óvatosan, de biztonsággal ereszkedtünk le a hegyről. Remeteszőlős házai közt áthaladva hamarosan megpillantottuk első ellenőrző pontot, a pihenőparkban lévő biciklitároló farönkjére felszerelve. 7,9 km-nél jártunk ekkor és időszerűnek éreztük, hogy harapjunk is valamit.

Rövid pihenőnk után nekiláttunk egy meredek emelkedőnek a Meszes-hegyre. Túratársam felhívta a figyelmem, hogy elértük a környék vaddisznóinak kedvelt dagonyázó helyét, a Vörös-pocsolyát, ahol a mélyebb területen megmaradó csapadékvíz keveredik a vörös-agyaggal – nevéből eredően – sajátos árnyalatban pompázó iszapréteget hagy maga után.

A magas páratartalom megizzasztott minket, de szerencsénkre erősen fújó szélben haladtunk tovább a Nagy-Kopaszon lévő következő ellenőrzőpont irányába. Egyre gyakoribbá váltak a kövekkel felszórt, murvás utak, melyek nem kímélték a talpunkat. Jó szolgálatot tettek a túrabotok, melyeket minden 20 kilométernél hosszabb túrámra magammal viszek. Segíti a stabil járást a köves utakon, valamint ritmust ad, ami a lendületes haladáshoz elengedhetetlen. A fák közül lassacskán előbukkant a Budai-hegység legmagasabb pontján 559 méteres magasságban álló Csergezán Pál-kilátó. A mintegy 18 méteres magasságával tekintélyt parancsoló épület messziről is kivehető, legfelső teraszáról tiszta időben 100 km sugarú körpanorámát élvezhetünk. Az idő kitisztult, a nap is egyre erősebben sütött. Immár 16 km-t magunk mögött hagyva, Nagykovácsi felé vettük az irányt. A település fölé magasodó Nagy-Szénás-hegy – a mozgalom névadója – legendásan szép kilátópontja a Budai-hegységnek. A murvás földutakon ütemesen koppanó túrabotok hangja kölcsönzött egyfajta monotonitást ennek a szakasznak, de azért jó hangulatban, beszélgetve gyorsan telt az idő.

Csergezán Pál-kilátó

A Nagy-Szénásra felérvén élveztük a lenyűgöző körpanorámát. Hol az Esztergomi Bazilika kupolája, hol a Gellért-hegy, az Újlaki-hegy, vagy éppen a Pilis-tető magával ragadó látványa bukkant fel, ha körbenéztünk. Mind a négy égtáj irányában túrák alkalmával bejárt ismerős tájak terültek el körülöttünk szinte karnyújtásnyi közelségben. Kissé távolabb még az Alacsony-Tátra körvonalai is szabad szemmel láthatóvá váltak. Nehéz szívvel indultunk tovább, de várt még ránk nagyjából 5 legyőzendő kilométer.

A célban már mosolyogva fogadott Perl Gergely és gratulálva akasztotta nyakunkba a jól megérdemelt, minden sikeres teljesítőnek kijáró, igényes kivitelezésű sportérmet. Gergelytől megtudtam azt is, hogy a sikeres teljesítők között olyan híres sportolók is szerepelnek, mint Lubics Szilvia háromszoros Spartathlon győztes, valamint Kormos Villő olimpikon műugró, háromszoros EB bronzérmes. A jövőbeni terveik közt szerepel egy klasszikus teljesítménytúra szervezése, amely – néhány egyedi újítás mellett – a Szénás Kör útvonalán haladna. Jó látni, hogy a lelkes csapat további ötletekkel kívánja gazdagítani az amúgy is hamar népszerűvé vált instant megmérettetést. Gergely szavait idézve: „Ennyi értékes embert, ilyen rövid idő alatt még sosem ismertem meg. Pedig nem most kezdtem a futást és túrázást. Az a sok őszinte, fáradt mosoly a célban, amikor egy tekintetből mindent ki lehet olvasni, a kellemes fáradtságot, boldogságot, élményt és köszönetet…”
Remek szervezés, élvezetes útvonal, teljes testi és lelki feltöltődés. Ezeket nyújtja az arra fogékonyaknak a Szénás Kör.

Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita