Három ország miatt kerülhet veszélybe az Antarktisz

A terv az volt, hogy felállítják a legnagyobb természetvédelmi területet, Oroszország, Norvégia és Kína azonban elvetette az ötletet.

Fotó: Pixabay
A CCAMLR (Commission for the Conservation of Antarctic Marine Living Resources) 25 tagjának képviselői a tasmaniai Hobartban gyűltek össze, hogy döntsenek a világ a legnagyobb természetvédelmi területének felállításáról – írja a Greenpeace. Ennek megvalósulását azonban három tagország, Norvégia, Oroszország és Kína ellenszavazata miatt elvetették.
A javaslat szerint a Weddel-tengeren egy több mint 1,8 millió négyzetkilométernyi természetvédelmi rezervátumot hoztak volna létre, a tervet az Európai Unió kezdeményezte Németország vezetésével és számos ország, köztük India támogatta.
„Ez egy történelmi lehetőség volt, hogy létrehozzuk a Föld legnagyobb természetvédelmi területét az Antarktiszon, hogy megőrizzük a vadvilágot, megküzdjünk a klímaváltozással és növeljük a világ óceánjainak egészségét” – nyilatkozta Frida Bengtsson, a Greenpeace Antarktiszvédő projektjének munkatársa. A szakértő hozzátette, 22 tag azért érkezett, hogy megvitassák az ötletet, a tudományos ajánlásokat azonban tudományhoz kevéssé köthető érvekkel és valódi vita nélkül vetették el.
Maruadu Szudhakar, az indiai küldöttség tagja az al-Dzsazíra televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot: „Létrehozhattunk volna valamiféle egyetértést, ám ez nem sikerült oly sok napnyi tárgyalás után sem. Most már nincs erre lehetőség”. Hozzátette azonban, hogy a terv nem bukott el, egy év múlva visszatérnek rá.
Bengtsson viszont úgy gondolja, kifutunk az időből: a tudósok szerint 2030-ra a világóceán 30 százalékát kéne védetté nyilvánítani, hogy megóvjuk a természetet, csökkentsük a klímaváltozás hatásait, és elegendő élelmet biztosítsunk a bolygó lakosainak. Bár a CCAMLR 2009-ben elhatározta, hogy védett területek új hálózatát hozza létre, erőfeszítéseik eddig nem vezettek sikerre.
Az új javaslatot Norvégia, Kína és Oroszország vetette el. Feltételezhető, hogy döntésük hátterében az áll, hogy a védett területen tiltották volna a krillek ipari halászatát, a tevékenységet, melyben mindhárom ország igencsak érdekelt.
A krillek nemcsak az ökoszisztéma működésében, hanem a bolygó egészségében is fontos szerepet játszanak. Az apró rákok egyrészt számos állatfajnak jelentenek fő táplálékot, ráadásul a szén-dioxid elnyerésében is segítenek. Az élőlények a vízfelszín közelében található, szénben gazdag táplálékot fogyasztják, majd lemerülnek a mélybe, ahol kiürítik a szenet.