A vadon szava vagy a szemetes szaga?
A barna medve (Ursus arctos) egy fokozottan védett, 200-300 kilogrammos, jó alkalmazkodóképességű és változatos táplálkozású nagyragadozó.
E tulajdonságai, valamint a városok kínálta, könnyen megszerezhető táplálék miatt mára több európai országban és az Egyesült Államokban sem ritka a kukázó, úgynevezett „problémás” medve megjelenése. Ma Magyarországon jelenlegi ismereteink alapján még nem fordulnak elő ilyen egyedek.
A medvék emberi élelemhez szoktatása elkerülhető úgynevezett medvebiztos hulladéktárolók kialakításával. A szlovákiai Tátra több településén például 1,5 millió euró értékben sikerült ilyen eszközöket telepíteni. Ezek kialakítása Erdélyben is elsődleges fontosságú, ahol az európai medveállomány mintegy 35-40 százaléka él, három megyényi területen. A biztonsági záras kukák azonban csak egy része a feladatnak, ezek helyes karbantartása is fontos. A megrongált eszközöket ugyanis a medve könnyen felnyitja, így okafogyottá válik a drága szemetesek használata.
Ha preventív módon nem sikerül időben védekeznünk a medvék városi megjelenése ellen, akkor még több kellemetlenséget okozhatnak. Az úgynevezett averzív kondicionálásra jó példákat lehet találni az Egyesült Államokban, ahol a befogott állatokat extrém hang- és fényhatások mellett, karéliai medvekutyákkal üldözve és gumilövedékek használatával hajtják vissza a vadonba. A kiengedést megelőzően az állatokat fülkrotáliával vagy nyomkövető nyakörvvel jelölik meg. Ezek nem csak a faj ökológiájáról szolgáltatnak hasznos információkat, de a „priuszos” medvék azonosítását is lehetővé teszik.
A nagyragadozók állományának helyes kezeléséhez fontos a megbízható tudományos háttér, a lakosság érdekében pedig a hiteles tájékoztatás. A konfliktushelyzetek elkerülésére a WWF Magyarország egy infografika-sorozatot indított, amely megkönnyíthetni az emberek és medvék együttélését. A grafika itt megjelenő utolsó száma a túrázással kapcsolatos tanácsokra hívja fel a figyelmet.
A WWF 2017 végén indult Euro Large Carnivores LIFE projektjének elsődleges célja, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti kommunikációt elősegítse, valamint a lakosságot tájékoztassa a megfelelő együttélési szabályokról.
Írta: Patkó László, a WWF Magyarország, nagyragadozó-program vezetője