Csodák mindig történnek!

Napok óta érlelődött bennem, hogy ellátogatok Szegedre a híres Fehér-tóhoz. Az apropót egy hazánkban felbukkanó új madárfaj, a lazúrcinege adta, a 418. madárfaj Magyarországon.

Facebook oldalakon, madaras honlapon láttam a szebbnél szebb fotókat, de sehogy se sikerült rávenni magamat, hogy az oda-vissza 700 kilométeres távolságot bevállaljam, hiszen egy madár bármikor elrepülhet. Regisztráltam egy ingyenes hotline-ra amely madaras híreket küld a telefonomra, mégpedig igen hatékonyan, hiszen az éppen terepen lévő megfigyelő körbeküldi a tagoknak, hogy mikor látja ezt a ritka madárfajt.
Hétvége előtt jelzet a telefon, hogy egy kuhi bukkant fel Szabadszállás határában. A kuhi hozzánk legközelebb Spanyolországban költ, míg a lazúrcinege Szibériában. Nos mintha villán csapott volna belém, rögtön terveket kezdtem el szövögetni, ilyen alkalom nem igen lesz újra Magyarországon, két ilyen ritka faj egyszerre. Sőt a Fehér-tónál egy időben a lazúrcinegével egy flamingó is megmutatta magát. Hajnal fél háromkor indultam itthonról, negyed nyolckor csodás napsütéses időben már a szegedi Fehér-tó gátján álltam, ahol egy nagyon kedves és segítőkész madarászbarátom várt, rövid idő alatt megleltük a cinegét, hozzáteszem, hogy ő ismerte a madár pillanatnyi mozgásterületét, szokásait, így viszonylag könnyű dolgom volt. Bár szerencse is, hiszen bármikor arrébb állhat.


Mint megtudtam, a flamingó közben elpusztult, bár az is hazai új madárfaj lett volna, de bánja kánya. Egy másik madarásztársam javasolta, ugorjunk át Szabadszállásra kuhit lesni. De erről egy következő írásban számolok be.