Fenyőszajkó a szőlőhegyen
Internetes portálokon egyre több információ érkezett a fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) megjelenéséről hazánk területéről.
Igazi inváziós madár, a 2008-as esztendőben volt egy nagyobb beözönlése a Kárpát-medencébe. Nekem ekkor sikerült látnom utoljára. Nemrég fölfigyeltem egy balatonedericsi szőlőhegyen készült fotóra, érdeklődő levelemre a fotográfus a pontos helyszínt is közölte. Pár nap múlva, mikor odaérkeztem, szőlőrigók hangját hallottam több felől, ám egy jellegzetes recsegő hang is kihallatszott, a fenyőszajkóé. Kisvártatva a Sipos-torok irányából repült le egy madár a gyümölcsöskertbe, ahol a lehullott diót szedegette majd rejtette el egy erre alkalmas helyen. Nagy volt a meglepetés mikor a kertben három madár volt együtt! Majd egy kisebb kört mentem a hegyen, további egy madarat sikerült megfigyelnem az erdő és a telkek találkozásánál.
A többi varjúfélével ellentétben halk madarak, nesztelenül repülnek tova, csak ritkán szólnak. A fenyőszajkó, eddig följegyzett, legnagyobb inváziója 1911-ben volt. További nagyobb beözönlései hazánk területére az 1946-1947-es valamint az 1954-1955-ös télen volt tapasztalható, azonban utóbbiak meg sem közelítették az 1911 évit. A fenti évszámok tükrében nagy eseménynek számít 2018-as idei esztendő fenyőszajkó inváziója is.
Két alfaja fordult elő Magyarországon, a vékonyabb csőrű, Szibériában élő valamint a vaskosabb csőrű alfaj, amely a Kárpátokban, Alpokban továbbá a Dinári-hegységeben honos. A két alfajt a természetben elkülöníteni igen nehéz, hiszen nincs viszonyítási alap a csőr vastagságát illetően. Korábban csak a lelőtt példányok szolgáltattak tanúbizonyságot erről. Napjainkban védett a faj!
Magyarországon költése még nem bizonyított, meg kell azonban említeni, hogy néhányszor már költési időben is megfigyelték az Északi-középhegységben.
A költőterületén a legfontosabb tápláléka a cirbolyafenyő nagyméretű, kemény héjú magja, ha tápláléka megfogyatkozik vándorolni kényszerül. Inváziója idején kedvencei közé tartozik a mandula, dió, mogyoró, makk, továbbá a fenyőfélék magjai.
Az 1950-es évekbeli inváziója idején Széchenyi Zsigmond író, vadász Balatongyörökön, neves ornitológusunk Csörgey Titus Ábrahámhegyen figyelte meg a fenyőszajkókat.