A kis sátánmajmot apja neveli tovább
![](https://ng.24.hu/themes/natgeo/images/logo.png)
A Nyíregyházi Állatparkban is előfordulnak pillanatok, mikor el kell búcsúzni egy-egy állattól, ám olyan különleges események is előfordulnak, melyek minden várakozást felülmúlnak.
![](https://ng.24.hu/uploads/2019/01/DSC3118.jpg)
Igen népszerű és sikeres tenyészpár élt az állatpark Viktória házában. Az Európai Fajmegőrzési Program keretében élő nőstény állat kétévente hozott világra egészséges utódot, melyet minden alkalommal gondoskodóan nevelt. A legifjabb csapattagnak 4 hónappal ezelőtt adott életet, viszont a kicsi világrajövetele után pár héttel a gondozók étvágytalanságot, bágyadtságot figyeltek meg az anyaállatnál. Állatorvosok is vizsgálták az álllatot, hetekig harcoltak érte, de sajnos a hasnyálmirigy gyulladás legyőzte.
![](https://ng.24.hu/uploads/2019/01/DSC3390.jpg)
![](https://ng.24.hu/uploads/2019/01/DSC3205.jpg)
Az anyaállat pusztulásával rizikóssá vált hím kicsinye életben tartása – bár már nem csupán anyatejjel táplálkozott – a napi testi kötődés fontos az állatok számára. Az állatkert munkatársai a nőstény gyógykezelése idején tervezték a mesterséges nevelés lehetőségeit. Mivel ennél a fajnál nem jellemző, hogy az apaállatok gondozzák utódaikat, ezt az opciót utolsónak hagyták, ám a kicsi apja – a gondozók meglepetésére is – az anyaállat elpusztulása után azonnal átvette a halott mamája bundájába kapaszkodó kölyköt, akit addig csak közömbösen nézegetett a közös kifutóban, s azóta – akár csak egy anyaállat – a hátán viszi, magához öleli s gyümölcsökkel is eteti kicsinyét.
A fehérarcú sátánmajmok (Pithecia pithecia) más néven sakik, a dél-amerikai esőerdők alsóbb lombkoronaszintjeinek lakói, főleg gyümölcsökkel, magvakkal és rovarokkal táplálkoznak. A párok hosszú távú monogám kapcsolatban élnek, ahol az utódgondozás a nőstény feladata. Hangjuk madárcsicsergésre emlékeztet. Tömegük 1,5-2 kilogramm, dús szőrű farkuk pedig hosszabb, mint 30-40 centiméteres testük.
Egyetlen újvilági majom esetében sem tapasztalható ekkora eltérés: a kifejlett hímek alapszíne fekete, csak az arcszőrzetük fehér, míg a nőstények barnásszürke színűek. Félelmet keltő nevüket nem rossz természetükről, hanem szokatlan külsejükről kapták, hiszen az ivarérett hím olyan mintha „sámán maszkot viselne”.