Barangolás a téli álomban szendergő Tihanyi-félszigeten

Azok számára, akik a tömegturizmus időszakán kívül szeretnék felfedezni a természeti ritkaságokban bővelkedő területet vagy egyszerűen élveznék a zavartalan csendet, a téli időszak erre remek alkalmat ad.

A Tihanyi-félsziget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, hazánk tájvédelmi körzete és kiemelt turisztikai régiója. Egyike azon Balaton környéki övezeteknek, melyet a téli hónapokban is biztonsággal bebarangolhatunk jól kiépített turistautakon, ahol turistajelzések segítenek az eligazodásban. A félsziget bejárása és főbb látnivalóinak felkeresése akár egy rövidebb, egynapos túra alkalmával is vállalható célkitűzést jelent.

A téli időjárási viszonyokra tekintettel ne feledkezzünk meg a réteges öltözködésről (aláöltözet, polár anyagú technikai ruházat) és termoszban meleg ital is mindig legyen nálunk! Bakancsra rögzíthető csúszásgátló, valamint egy pár túrabot nélkül még akkor sem érdemes elindulnunk, ha a bejárandó területen egy ideje már nem esett hó, hiszen a külterületi részek a gyakran alacsonyabb hőmérséklet miatt tovább maradhatnak hóval borítottak. Téli időszakban jellemzően keményre, csúszósra fagy a sáros talaj, ami olykor olyannyira síkossá válik, hogy lépésbiztonságunk megtartásához külső támasztékra szorulunk.

6 fotó

Túránkat a tihanyi Belső-tó partjáról kezdtük meg. Hullámvasutazásra emlékeztető hol felfutó, hol ismét lebukó erdei utakon közelítettük meg az Aranyház gejziritkúpokat – elnevezését a rajta megtelepülő sárgás zuzmóról kapta. Az Európában egyedülálló sziklaképződmények a térségben néhány millió évvel korábban lezajlott vulkanikus tevékenység kísérőjelenségei. A feltörő hévforrások vizéből kicsapódott oldott mész és kova, kőzetté vált lerakódást képzett a sziklákon, melyek többsége a sziget nyugati részén található.

A Tihanyi-félsziget utóvulkáni képződményei 2003 óta viselik az Európa Tanács védnöksége alatt álló Európa Diplomás terület kitüntető címet, melyet olyan kiemelten védett területek nyerhetnek el, melyek biológiai, tájképi, vagy geológiai sokfélesége európai szinten is kiemelkedő jelentőségű. Magyarországon további két ilyen terület található: a pilisi lennek otthont adó Szénás-hegyek és az Ipolytarnócon fellelt ősmaradványok.

A sárga kereszt jelzésről áttérve folytattuk utunkat a zöld tanösvény jelzésen. Innen már sokkal inkább a látvány vette át a főszerepet. A gyakran mindössze néhány lábnyom széles (de biztonsággal járható) szerpentines, hegyi úton bal kéz felől akadálytalanul tárult elénk a téli Balaton türkizkék vizének magával ragadó látványa. Túratársaim elmondása szerint különösen érdemes jégzajlás idején erre látogatni. Az egymásnak torlódó jégtáblák recsegő-ropogó hangját a mindig erősen fújó szél nagy távolságokba képes eljuttatni. A félsziget nyugati oldalán szinte teljes hosszában végigvezető zöld tanösvény jelzésű túraút egyike azon kihagyhatatlan élményeknek, melyet a Tihanyi-félsziget kínál az erre járó bakancsos turistáknak.

Tihany-Sajkod üdülőterületének határát elérve, a félsziget belső területei felé kanyarodva mentünk tovább és rövid kitérővel meglátogattuk az Apáti-hegyre épült Őrtorony-kilátót, amelynek tetejéről a Tihanyi-félsziget belsejére nyíló kilátást a maga teljességében élvezhettük. Szinte karnyújtásnyi távolságra terült el előttünk a fokozottan védett vízi és mocsári élőhelynek számító Külső-tó, ahol olyan ritka növény-és állatfajok élnek, mint a cseh tyúktaréj vagy a nyugati ajtóscsiga.

Az egyre erősödő szélben hatalmas pelyhekkel kezdett hullani a hó. A túránk végpontját jelentő Bencés Apátságnál már hófehér lepelbe burkolózó táj fogadott. A legendás tihanyi visszhang kipróbálása az apátságtól néhány száz méterre található Visszhang-dombról télen sikerülhet a legjobban. Ilyenkor az aljnövényzet és a fák lombkoronája nem képez akadályt, az elkiáltott szavak az apátság épületéről akár hétszer is visszaverődhetnek. Itt garantáltan mindenkiből előjön a gyerek. „Visszatérünk” – visszhangozták az ősi falak kitartó kiabálásunk nyomán. Visszatérni valóban érdemes, hiszen a Tihanyi-félsziget minden évszakban tartogat megismerésre váró csodákat.

Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita