A madarak szépségversenyén dobogós lenne

Egy képzeletbeli madárszépségverseny dobogós helyezettje között találnánk hazánk egyik legszebb tollazatú madarát a jégmadarat (Alcedo attis).

Méltán nevezik repülő drágakőnek. A jellegzetesen hosszú csőrű, rövid farkú, zömök madár a víztükör felett repül, a napsütésben csillogó türkizkék háta egy óriás gyémánthoz teszi hasonlóvá. Apácatorna határában az Apáca-patak mentén gyakori látvány napjainkban a kis halakra vadászó példánya.
A jégmadarakkal csatornák, patakok, folyók, holtágak és tavak közelében találkozhatunk. A víz környékét soha nem hagyja el. Állandó madarunk, a párok télen is együtt mozognak. Zsákmányolásmódja rendkívül látványos, mikor megpillant egy vízben úszó kis halat, fejjel előre meredeken vág utána. Szárnyait szorosan a testéhez simítva nyitott szemekkel merül alá, csőrével elkapja a kiszemelt zsákmányt, majd szárnyával evező mozdulatot téve a felszínre úszik vele. A kishalat mindig fejjel előre tartják a csőrükben.

A költőürege helyét a hím választja ki. A csatorna vagy folyó meredek partoldalában általában 100 centiméter mély, enyhén ívelő alagutat fúr magának a pár, a végében képezik ki a költőüreget. A csőrükkel fellazított földet később a lábaikkal tolják hátra. Az üreg körülbelül 10 nap alatt készül el, a tojó a költőüregbe rakja le hófehér 6-7 tojását. Az üreg mélyén csücsülő fiókáknak az alagút elsötétedése jelzi, hogy valamelyik szülő megérkezett, ekkor kezdenek tátogni. Etetés után a fiókák egyhetes korukban a kijárat felé spriccelik folyékony ürüléküket, így az üreg szája meglehetősen szennyezett, ezért az öreg madarak az etetés után gyakran fürdenek. Egy évben két fészekalj fiókát nevelnek a szülők. Veszprém megyében halászmadárnak is nevezik. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.