Klímajelző cseresznyevirágzás
A cseresznyevirágzás ideje a klímaváltozás hatására egyre korábbra esik, és ez nem csak a turizmusra lehet negatív hatással.
Washington DC városa 1912-ben összesen 3020 japán cseresznyefát kapott a távol-keleti országtól, e fák némelyike a mai napig él. A cseresznyefák ültetését egy évtizedekkel korábban Japánban megfordult hölgy régóta kezdeményezte, ám csak 1912-ben kerülhetett sor a fák importjára, Howard Taft elnök felesége, Helen közbenjárásával. A fákat Tokió polgármestere a japán nép nevében ajándékozta az amerikaiaknak.
A főváros szívében elhelyezkedő utak mentén és a Potomac partja közeli, mára kiépített parkokká alakult területeken ültették az első fákat, amelyek a tavaszi virágzásuk során varázslatos látványukkal ejtik rabul a lakosokat s a városba látogatókat. Ez utóbbi látogatók ma már 1,5 millió főt tesznek ki évente, s mintegy százmillió dolláros bevételt hoznak a fővárosnak. A cseresznyevirágzás előrejelzése a washingtoni emlékparkokat kezelők (az amerikai nemzeti parkokhoz tartozik a terület) feladata, és minden év március elején teszik közzé a várható virágzási csúcs idejét.
Az számít csúcsidőnek, amikor a fák a virágaik 70%-át kibontják, és ez az időszak az elmúlt évtizedek során tapasztalt, a természetes, adott évi időjárástól függő változékonyságon túl a klímaváltozással is együtt mozgott.
A cseresznyevirágzás időpontja a téli-kora tavaszi hőmérsékleti viszonyoktól függ világszerte, a washingtoni virágzási időpontokról rendelkezésre álló sok évtizedes adatsor és a klímaváltozás előrejelzései alapján már egy 2011-es tanulmányban kiszámították, hogy miként változik majd a jövőben a csúcsidőszak. E tanulmány szerint a legjobb esetben 2050-re 5 nappal, 2080-ra 10 nappal korábbra kerül majd a csúcsvirágzás, mint az 1951-1970-es évek átlaga. Nemcsak az amerikai, hanem a sok évszázados ünnepi hagyományokkal bíró távol-keleti cseresznyevirágzási időpontok is előrébb kerülnek (Dél-Koreában például 2050-re 21 nappal korábbi virágzást jeleznek) persze.
A washingtoni cseresznyefajták sajátosságait figyelembe véve készültek el a számítások, és a ma április első napjaira eső csúcsvirágzás ideje, az IPCC jelentésekben meghatározott, legnagyobb CO2 kibocsátáshoz kötődő esetben 2080-ra akár már február 27-re is előre húzódhat. Ez azt is jelenti, hogy a virágzáshoz kötődő éves washingtoni fesztivál április eleji időpontja a század közepére már távolról sem fog egybeesni a cseresznyevirágzással.
A washingtoni átlaghőmérséklet 1895-2017 között 1,1°C-kal emelkedett, a virágzás idejének változásairól beszámoló EOS cikk szerint.
Az eset persze csak egy apróság, ami a turizmusban érdekelteket nyilván súlyosan érintheti, ám a különböző növények fenológiai állapotának (vagyis az adott élőlény évszakhoz, időszakhoz kötött viselkedésének, növényeknél pl. a virágzásnak, állatoknál pl. a szaporodásnak, vagy a téli bundaváltásnak az eseménye) megváltozása általános, és a gyümölcsösöket, erdőségeket egyaránt befolyásolja. Nem egyformán reagálnak a fajok a változásokra, de általánosságban elmondható, hogy az évezredek során kialakult virág-beporzó egyidejű megjelenésének összhangja megtörik, más időpontban nyílnak a virágok, mint amikor a beporzóik kikelnek, elszaporodnak. Ez a beporzási, szaporodási lehetőség híján a növényeket, a táplálkozási lehetőség híján beporzókat is megritkítja, és súlyos következményekkel jár mind a természetes ökoszisztémák, mind a mezőgazdasági növények számára.
A washingtoni cseresznyevirágzás immáron egy évszázados ünnepi idejének változása remekül felhívja a figyelmet a klímaváltozás összetettebb hatásaira, és mivel így sok emberhez juthat el az információ, talán egyeseket cselekvésre is késztethet.
Idén április 3-6 közé várják a szakemberek a csúcsvirágzást, ez az időpont történetesen egybeesik a sok évtizedes átlagéval, ám a tendencia nem egy év adatából következtethető ki.
Forrás: Égen-Földön-Föld alatt
Stresszevő gyíkok
Ki ne ismerné azt az érzést, amikor stresszes helyzetben megnyugtató elrágcsálni egy marék mogyorót, vagy egy szelet csokit? Egyes gyíkok ugyanígy reagálnak a stresszre.
Vulkánoktól is függ a gyöngybagoly színe
A gyöngybagoly világszerte elterjedt madár, amelynek számtalan alfaja van, ám jól ismert, hogy vannak világos és sötét tollazatú változatai.
Információs füzet a beporzóbarát városokról
Az Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa azoknak készült, akik szeretnék élhetőbbé tenni településüket, saját maguk környezetét, és persze mindazoknak, akik szeretnék megérteni, miért is fontosak ezek a rovarbarát területek.
Villámok és liánok
A trópusi erdőkben egyre gyakoribbá válnak mind a villámcsapások, mind a liánok, s ez utóbbiak ráadásul a villámok károkozását is fokozzák.
Hogyan élték túl a jégkorszakot az antarktiszi ízeltlábúak?
Az állatok ugyan a jeges kontinensen élnek, ám nem a jéggel állandóan fedett területein.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
