Selyemgém nyomában
Életem első gémtelepét Tolna megyében sikerült megpillantanom, soha nem feledem az ártéri erdő akkori hangulatát.
Annak idején egy híres természetfotóssal jártam ott, most pedig, bő két évtizedet elteltével, újra arra vitt utam.
Egy szép élményt szeretnék elmesélni a kedves olvasónak. Ismerősömmel a Nagyberek egy gémtelepen jártunk. Mellcsizmában hatoltunk egyre beljebb a fűzbokrok sűrűjében, gyűrűzési szándékkal.
Egyszer csak megpillantva az első kanalas gém fészket, benne fiókával, majd jött a kis kócsag és a selyemgémek fészkeinek hada. A selyemgém szórványos fészkelő hazákban. Fiókájának a látványa nem egy szívmelengető élmény, sokkal inkább valami mini szörnyre hasonlít, ritkasága miatt viszont szívdobogtató. A kifejlett madár jóval szebb mint a fiókák. A gémfiókák gyűrűzése után felmásztunk a nádasban álló magaslesre, innen kiváló panoráma nyílt a telepre, ahol sok-sok kócsag fehérlett a nádasban.
A Kis-Balatonnál, a legjobb hely a szabadon látogatható Kányavári-sziget hídja, ahonnan nagy nagyítású távcsővel jól látni a távoli tündérrózsák között megbúvó selyemgémeket. Afrikai telelőhelyükről későn érkeznek hazánkba, rendszerint április végén bukkan fel először. Fészkelése május utolsó harmadától július közepéig tart. Remélhetőleg idén is hamarosan megérkeznek.