Kalandozás vulkáni kúpok közt: Salgó-vára és a Boszorkánykő
A bazaltkúpokra épült középkori várral, bányászati emlékhelyeivel és az itt élő több mint 300 védett állat-és növényfajjal egyike a Bükki Nemzeti Park ékköveinek.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területe két nagy részre osztható: a miocén kori andezites jellegű vulkáni tevékenység által létrehozott Karancs-hegy és közvetlen környezete, valamint a pliocén kori bazaltvulkanizmus során létrejött Medves-vidékre.
Salgótarján belvárosából indult túránk. A város jelképének számító kálvária hívogatóan jelezte utunk irányát. A zöld sáv turistajelzést követve, 176 lépcsőfok leküzdése után, a kálváriának helyet adó Szent Imre-hegy oldalában emelkedtünk meredeken felfelé. A Krisztus szenvedésének állomásait bemutató stációk között kanyargó ösvény, kivételes panorámát nyújt az alattunk elterülő megyeszékhelyre és a környező hegyekre.
A vidék jellegzetes bükkfái között haladtunk tovább a Karancs-hegy irányába. Szemfüles természetjárók a bükkösök védett bogárfaja a havasi cincér egyes példányait is megfigyelhetik, melyet a Magyar Rovartani Társaság 2019-ben az év rovarának választott. Értékét növeli, hogy az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein szereplő úgynevezett közösségi jelentőségű fajok egyikéről van szó.
Vulkanikus kialakulású hegységekben nem ritkák a hirtelen égbe szökő hegykúpok. Kimerítő kaptató után értünk fel a Karancs-hegyen létesült búcsújáró kápolnához. Az egykori kőkápolna építésének pontos ideje és az építtető személye egyaránt a múlt homályába vész, de egy 1826-os forrás szerint Szent Margit tiszteletére emelték. A hely különlegességét fokozza a kápolna közelében kialakított remete-hajlék.
A kápolnát elhagyva, továbbra is felfelé vitt utunk a Karancs-hegy legmagasabb pontján 729 méter magasan épült kilátóhoz. Tériszonyosok számára nehézkes lehet a feljutás a 22 méter magas kilátó legfelső szintjére, ám a csodás panoráma mindenért kárpótol. Az út ezután örvendetes ereszkedésbe kezdett Somoskőújfalu irányába. A távolban felbukkanó vulkáni kúp csúcsán jól kivehetően látszottak Salgó-várának körvonalai.
Elhagyva a Karancs-hegy vidékét, lassacskán Közép-Európa legnagyobb bazaltfennsíkjára az 520-570 méteres magasságban elterülő Medves-fennsíkra érkeztünk. A fennsík peremrészein egykor szénbányák és kőfejtők működtek, melyekre bányászati emlékhelyek hívják fel az arra járók figyelmét. A bányász múltból hátrahagyott ipartörténeti emlékek egyike a Somoskőújfalu és Eresztvény közötti bányászati vasúti alagút. A Kemencés-hegybe fúrt 146 méter hosszúságú alagúton jelzett turistaút vezet át. Sötétben botorkálva nyaktörő mutatvány az átjutás, ezért lámpa használata ajánlott.
A Salgó-várba feljutni nem volt éppen egyszerű feladat. A vár alapját jelentő 625 m magas bazaltoszlopokból álló sziklacsúcsra meredek kaptató vezet fel. A történelem viharai erősen nyomot hagytak a 13. század végén épült váron. A teljes enyészettől az 1980-as években megkezdett felújítási munkálatok mentették meg.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet vulkáni kúpjainak egy része hasadékok mentén jött létre. Ezek egyike a Salgó-hegyet és a Kis-Salgót (Boszorkánykő) összekötő hegyvonulat. A Salgó-vártól rövid sétára található Boszorkánykő egyike azon látnivalóknak, melyeket semmiképp sem érdemes kihagyni. Az 571 méteres bazaltkúpon kiválóan megfigyelhetőek az egymásra települt bazaltláva-folyások, amelyek az úgynevezett „kukoricacsövesedő” oszlopokat eredményezték. Felszíne erősen csúszós, így érdemesebb biztonságos távolságról szemlélni a természet eme páratlan műalkotását. A misztikus hangzású Boszorkánykőt elhagyva kellemes erdei sétával értünk vissza Salgótarján belvárosába és zártuk le egyúttal körtúránkat.
A város fölé magasodó Karancs-hegyet errefelé palóc Olümposznak nevezik. Tény, hogy Nógrád megye legmagasabb pontja, ám az összehasonlítás alapját – elmerengve a látottakon – számomra sokkal inkább az képezi, hogy istenek keresve sem találhatnánk szebb lakóhelyet Palócföld felhőbe burkolózó hegycsúcsánál.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Száz fecske húzta meg magát az elhagyott épületben
Az ifj. Vasuta Gábor által megfigyelt madarak a hideg elől húzódtak be egy használatban lévő hodályba.
Nappal vadászó vadmacskát videóztak a Bükkalján
A különleges felvételt egy természetvédelmi őr készítette.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
