Guanó segíti a korallok növekedését
Bolygónk korallzátonyai világszerte számos krízisen mentek és mennek át, a korallfehéredés pusztító hatása közismert. Kevesebbet tudunk azonban arról, hogy milyen tényezők javíthatják a korallok növekedését.
A korallzátonyokhoz jutó, antropogén (emberi tevékenységből származó) eredetű szerves tápanyagok hatása negatív a korallok életére, felborítja azt a kényes egyensúlyt, amit a korallpolip és a vele szimbiózisban élő fotoszintetizáló alga kettőse ideális helyzetben gyümölcsöző kapcsolatban él meg. No, de miként viselkednek a korallok, ha madarakkal osztják meg a lakóhelyüket?
Az új-zélandi Otago Egyetem kutatója azt vizsgálta, hogy a madarak guanójából eredő nitrogén vegyületeinek milyen hatásai lehetnek a korallokra nézve. A Fidzsi-szigetekhez tartozó, védett területen lévő Namena kis szigeténél tengeri madarak telepei és korallok is megtalálhatóak, maga a szigetecske egy nagyobb zátonnyal körbefogott terület közepén helyezkedik el. A zátonyalkotó agancskorall (Acropora formosa) volt a vizsgálat tárgya, ebből különböző mélységekben vett mintákat elemzett a kutató, Candida Savage. Kontrollként egy másik, szintén Fidzsihez tartozó, ám madarak által nem lakott védett sziget, Cousteau-ról elnevezett korallzátony területén is elvégezte ugyanezen mintavételezést.
A két helyszín koralljait összehasonlította, s a bennük található nitrogénizotópok elemzéséből kiderítette, hogy ahol madarakkal közösen osztoznak a korallok az élőhelyen, ott fel is veszik, és szervezetükbe építik a guanóból származó nitrogént. A két sziget korallmintáinak a növekedését is ellenőrizték, s kiderült, hogy a madarakkal együtt élő korallok négyszer gyorsabban gyarapodtak.
A műtrágyák megjelenése előtt a tengeri madarak guanóját használták talajjavításra, azonban eddig nem volt ismert, hogy a korallokra is ugyanolyan pozitív hatású, mint a termesztett növényeinkre.
A természetes eredetű, guanóból származó tápanyagokat jól hasznosítja a korall, így ezzel segíteni lehet a növekedésüket. Ugyan a korallzátonyok csupán egy százalékát adják a tengerek területének, az ökoszisztémájuk a tengeri halfajok negyedét és számtalan gerinctelen állatot is fenntart. Jelenleg a világ korallzátonyainak háromnegyede veszélyeztetett, miközben védőgátat a tenger eróziós hatásaitól és kb. félmilliárd ember számára jelent megélhetést. Mivel a tengeri madarak harmadát fenyegeti a kihalás veszélye, a madarak védelmét a kutatási eredmény fényében érdemes összekötni a korallok védelmével is, s olyan, a madarak számára kedvező feltételeket biztosító élőhelyeket kell keresni, ahol azok a korallok gyarapodásához is hozzájárulhatnak.
A kutatásról a Scientific Reports tudományos folyóirat számolt be 2019. március 12-én.
Megválasztották az Év Vadvirágát
A Magyarországon is őshonos orchidea segítségével egy jelentős problémára szeretnék felhívni a figyelmet.
Vizeletükkel kommunikálnak ezek a furcsa rágcsálók
Föld alatti járatrendszerekben élnek és képesek leválasztani farkukat, ha elkapja őket egy ragadozó.
Feltárták az erszényesvakond múltját
Ausztrália leginkább ismeretlen és rejtett életmódú állata is erszényes, ám az erszénye bejárata hátrafelé néz.
Több ezer állatot mentettek meg az Állatkertben
Az állatok többsége madár volt, de sok kisemlős, illetve néhány hüllő és kétéltű is akadt köztük.
Videón az Upponyi-hegység vadmacskája
Mit érdemes felkeresni az Upponyi-hegység észak-keleti részén, hogyan alakult ki ez a változatos táj, és milyen állatokkal találkozhat az egyszeri kiránduló?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
